Katarzis nélkül

futás, teljesítménytúra, és a kezdetekben görkorcsolya

Nem UPS, hanem Oops!

2009. augusztus 20. 08:52 - regulat

És akkor, a négynapos ünnepre való tekintettel a főnök mindenkit hazaengedett…

Felhúztam a korcsolyát és miközben a Katona Klári és Somló Tamás féle Boldog dalt dúdoltam, a ragyogó napsütésben könnyű léptekkel hazagurultam.

k2motospeed.jpgHát nem.

Odáig stimmel, hogy mindenki go home kettőkor. Ez gyakorlatilag várható, sőt tervezhető volt. Csak még az utolsó pillanatban kiderült, hogy szerény személyem pénteken dolgozik. Ettől kicsit zaklatott lettem, tehát Katona Klári maradt, Somló ment a lecsóba… „…ez nem gömbölyű!”.

Nesze neked gusztushúsz, alkotmány, Szent István, újkenyér, miegymás!

Ha az ember – de legalábbis én – dühből kezdi nyomni a nyolc kerekével a betont, akkor ne lepődjék meg, ha meglepetés éri.

Kezdődött ott, hogy a Munkácsyban valami irodista libákat szintén kiengedett a főnökük, hogy felkészüljenek a négynaposra. No ezek voltak vagy tizenöten – többségük részben már alkatilag is az adminisztrátori székhez idomult – még gyorsan befejezték a tervezett pletykafolyamot egyszerre beszéltek mindenkihez ezáltal mentek, forogtak össze-vissza.

Fék. Úttest. Anyám.

Az utóbbit egy autós említette, mellesmeg jogosan, mert miért nem a járdán, ha az már nem kicsit széles. Mondok neki, bocs, veled van az igazság…

Járda.

És innentől béke és nyugalom. Lenne, de a barna színű cég egy futárautóját színtévesztő vezeti és megpróbál matricásítani a Hősök terénél.

A franc se tudja, de valahogy sohasem vágytam arra, hogy bármilyen járművön – ha csak percekre is – eljátsszam a felkenhető matricát. Fék. Mindketten.

Neki jogosan, mert pirosat mutat a lámpa. Nekem csak a túlélési ösztön diktálta. Én tovább, ő meg a felmenőimet említi.

Asszem anyám napja van.

Kisebb zökkenőkkel, de úgy normális tempóval megyek tovább. A kerékpár utat jobbára lehet hanyagolni, parkolókét funkcionál.

Azután a Veres Péteren megint egy barna autó, és megint megúszom a matricázást. És megint az anyám kerül terítékre. Úgy látszik az aranyfelirat ezeken a barna autókon nyomdahiba. Nem UPS, hanem Oops! Valószínűleg a cég indulóját is Spears kisasszony énekli…

Dombtető. Lejtő. Végáll. Pocsolya.

Az utóbbit én állítom elő verejtékezés útján.

Milyen jó lenne a négynaposon elutazni valahová pihenni…

 

2009. augusztus 19. szerda

táv: 12,63 km

idő: 00:50:41

átlagsebesség: 15,11 km/h

csúcssebesség:: 22,3 km/h

 

és ha már emlegettem... a Boldog dal

 

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://withoutacatharsis.blog.hu/api/trackback/id/tr415627829

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

132267 2009.08.24. 15:18:12

Örülj, hogy élsz. Valaki valahol most írja a posztját az őrült korisokról...:DDD

76458 2009.08.24. 18:03:46

Nefi, egy futár nem ír, nem olvas csak szállítólevelet... tapasztalatból tudom.
süti beállítások módosítása