Pocsék. Pocsék. Pocsék!
Ennél még az is jobb lett volna, de minimum hasznosabb, ha itthon maradok.
Kicsit nehézkesen ment. Ha most lenne egy kifogás kerekem, akkor szívem szerint megpörgetném, és már írnám is az eredményt, arról, hogy szar az idő, vagy hogy tegnap kicsit többet trappoltam a kelleténél, vagy hogy még nem gyógyultam meg, vagy…
Azt hiszem a kifogásgyűjteményt még én is unom.
Pedig azt hittem, hogy ma futok egy kellemes, kényelmes, 6:10-es tempót úgy három kilométeren. A táv sikerült a tempó nem.
Csak azt nem értem miért. Nem az első alkalommal futok sötétben. Nem az első alkalom eső után, ráadásul még csak hideg sincs.
Mit tehet ilyenkor az ember?
Hát egyik lábát a másik után.
Én is úgy tettem.
Békésen ügettem a pályáig. Ott viszont kapásból egy röpke szívrohammal indítottam. A semmiből előrobban egy pasi és majdnem legázolt. Mennyivel jobb lenne, ha a pályán álló kandeláberek nem csak dísztárgyként szolgálnának, hanem fényt is adnának. Mondjuk a díszítő jellegük a béka seggével konvergál. De tényleg mennyivel hasznosabbak lennének, ha némi fényt bocsájtanának a pályára. Nem kell, hogy egész éjjel, csak mondjuk úgy este tízig. Vagy akkor az lenne a baj, hogy látnánk, hogy mi a szarba lépünk bele?
Bár igaz, válság van. Ilyenkor a felesleges kiadásoktól szabadulni kell. Az a marha, aki ilyenkor este akar futni, az… az vegyen egy fejlámpát.
Tényleg az, azért poénos lenne, ha mindenki fejlámpával futna. Főleg, ha Hófehérkénk is beszáll a fejlámpás buliba. Próbálom elképzelni, amikor egy reflektor jön szembe a futópályán…
Na mindegy ezen fogok még agyalni, ahogy a világosban futkorászás esélyeit elnézem.
És addig se arról nyígok, hogy ma milyen pocsékul teljesítettem.
táv: 3,05 km
idő: 00:21:40
átlagsebesség: 8,45 km/h
csúcssebesség:: 11,2 km/h
