Katarzis nélkül

futás, teljesítménytúra, és a kezdetekben görkorcsolya

Törökbálint, meg pánik

2014. május 04. 17:04 - regulat

Szívás. Ezt írnám, ha egy szóval kéne összefoglalnom a szombati terepfutást Törökbálinton. Mert engem mindig meg tud lepni a terep. És mindig olyankor, amikor azt hiszen, hogy kezdek otthonosan mozogni ebben a műfajban.

torokbalint_rajt.jpgTörökbálint a harmadik Futapestes helyszín, ahol jártam. Először nem is értettem, hogy miért csak tizenegy kilométer az úgynevezett hosszú táv. Kistarcsán, Rákoscsabán simán belefér a félmaraton, akkor most miért „csak” ennyi? Na, nem mintha különösen zavart volna a rövidebb táv, meg a háromszáztíz méter szint. Még örültem is. Ezt így legalább majd ötpercesekkel…

Gondoltam én.

Volt itt már egy posztban szó az MTSZ pontokról. Ilyen kevés pontú útvonalon még nem jártam az elmúlt nyolc hónapban. Negyven pont körüli túrákon futok, ez meg 24,5… az utolsó két terepfutáson 5’10”-en belül futottam… szerintem teljesen jogos terv volt az az ötperces tempó.

Jó, kicsit esőre állt, meg előző nap állítólag Törökbálinton leszakadt az ég, de ez egészen addig hidegen hagyott, amíg el nem sétáltam a rajthoz. Ugyan nem tűnt vészesnek, de átírtam a tervet hatpercesre… vagy mégsem? Mégsem. Azért edzésként az utóbbi időben megszakadás nélkül futom terepen a félmaratont két óra körüli idővel… ez meg verseny. Be akartam érni egy órán belül.

Hatvannégyen álltunk rajthoz. …és…

És az első ötven méteren elvesztette az órám a jelet. Döbbenetes, hogy mennyire kütyüfüggő lettem. Síkon még csak-csak érzem a tempóm, de terepen kell a megerősítés, és az most nem volt. Hát futottam. Úgy éreztem lassítani kéne, a párás erdő nem az én világom, de csak a körülöttem lévőkhöz tudtam igazodni.

Azt hiszem ötszáz méternél, már hörögtem. Tudtam, hogy az első másfél kilométerrel a szintemelkedés felét letudom, és utána kellemes szakasz jön, de a sáros tizenöt százaléknál merevebb ösvényt, azt nem tudtam elképzelni. Pedig ott volt. A második kilométer környékén kb a huszonegyedik helyen voltam. Úgy éreztem, hogy mindjárt felrobban a tüdőm, és ki akartam állni. A combom meg mintha betonból lett volna.

torokbalin_utkozben.jpgElegem volt és még a nap is kisütött. Esélytelen voltam, hogy összeszedjem magam, csak a büszkeségem tartott a pályán. Emelkedő, lejtő, emelkedő, lejtő… és csak van sár.

Az útvonal remekül volt jelölve, de négy és fél környékén, egyszerűen kimaradt egy másodperc, én balra fordultam. Léptem kettőt. Nem láttam szalagot, tehát fordultam vissza jobbra… és kiszaladt alólam a talaj. Nem volt nagy sár, csak pont annyira csúszott hogy abban az állapotban ne essen jól… és egy kicsit fájjon, hogy nem érzem stabilnak a futásom a lejtőn.

Itt kezdődött a vég. Belesétáltam egy, majd két, végül három emelkedőbe. Nem voltam fáradt, a combom kilazult… de nem kaptam levegőt. Öt évet futottam úgy, hogy dohányoztam, de ilyen szinten soha nem fogyott el a levegőm, még akkor sem.

Azt hiszem az utolsó két kilométeren csak az járt a fejemben, hogy legalább a hatpercesek legyenek már meg. Meg a Talk Talk-tól a Such a Shame… nem egy futós ritmus.

Aztán csak bevergődtem a célba. A huszonkettedik helyen.

1:01:22

..és akkor döntöttem el, hogy vasárnap maradok a seggemen.

Halkan jegyzem meg, hogy a célba érést követően fél órán belül semmi bajom nem volt. Nem tudom hova lett a levegő verseny közben. Lehet, hogy csak az óra nyújtotta mankó hiánya miatt pánikoltam. 

 

 

...és egy kis Talk Talk, ha már emlegettem...


4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://withoutacatharsis.blog.hu/api/trackback/id/tr506117816

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2014.05.06. 12:48:26

@Bozót: Az, hogy ha nem vagyok az elején barom, akkor futok egy kellemeset és még az sem biztos, hogy rosszabb tempóban. Csak azt a másfél kilométert kellett volna kibírni lassabban...

Bozót · http://www.bozotfut.blogspot.com 2014.05.06. 17:02:45

@regulat: Ez nem kérdés, csak felkiáltás :) Annyit tesz: Micsoda szégyen! :)

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2014.05.06. 18:10:15

@Bozót: Futás után különösen gyenge az angolom... meg reggel. Meg délben.
Este a magyarom is... :)
süti beállítások módosítása