Katarzis nélkül

futás, teljesítménytúra, és a kezdetekben görkorcsolya

Kevély körüli kevergés

2016. szeptember 06. 05:06 - regulat

nyárvanmég-mód

Bár a szándék megvan bennem, hogy ne ugyanazokat a túrákat járjam végig évről évre, be kell vallanom, hogy a kényelem (leginkább az utazás területén), meg a szép emlékek nagyon sok esetben visszahúznak a Budaiba. Érdekes szó ez a visszahúz, de nem úgy értem… na mindegy.

kkkokl.jpgTulajdonképpen nem is rég óta túrázom. Amolyan újrakezdőként, októberben lesz három éve kezdtem bele, amikor még azt hittem még akár terepfutó is lehet belőlem. Nem lett. Viszont remekül érzem magam a teljesítménytúrákon, és jelenleg ennek a blognak is ez vált a fő témájává.

Erre a hétvégére két túra is esett. Mind a kettő általam – mondhatni – jól ismert és megbízhatónak tartott rendezőkkel, de részben ismeretlen útvonalon. Szombatra a remekül alliteráló nevű Kevély Kerüli Kevergés 30 (MTSZ: 67,1 pont; rendező: Ösvénytaposó Baráti Társaság) jutott.

A Kevélyek, nos a Kevélyek az idei nyáron valahogy belekeveredtek a táncrendembe, és egyre sűrűbben járok feléjük. Így különösen örültem, hogy az útvonal érinti az "egri várat". Az az igazság, hogy utoljára a díszlet várromnál talán 1983-ban jártam. Akkor, amikor nem jutottam el arra a bizonyos* The Nazareth koncertre…  Na mindegy. A nyáron már többször néztem fentről, a Kevélyről, de valahogy nem volt érkezésem oda menni…

egrivar.jpg

A terv eleve furcsán indult. Mert eredetleg az volt, hogy felbuszozok Dobogókőre és lekocogok a rajthoz. Aztán ez úgy változott, hogy mivel néha smucig vagyok, és nem volt kedvem jó forintokat fizetni a BKK-nak, vagy a Volánnak, így bemelegítésként Ürömről felügettem a kéken Pilisborosjenőre.

A három és fél kilométer alatt, találkoztam a túra mezőnyének az elejével, néhány ismerőst meg is fenyegettem, hogy utolérem őket. Gyors nevezés és fordultam is vissza.

Kényelmes kocogás vissza a kék sávon (nem utoljára ezen a napon). Ellenőrző pont, tovább, majd kék kereszt, zöld sáv. És már meg is van a második ellenőrzőpont a jó nevű Jenői-torony, majd tovább: zöld, kék, sárga…

kzs.jpg

Közeledik Csobánka és a Mackó-barlang.

ottazoszoly.jpgA Mackó-barlangnál eddig egyszer jártam, valami barlangos túrán, talán a Pilis-barlangjain, azt már nem tudom, hogy közben esett-e az eső, vagy csak előtte, de a csúszós, sáros parton futó úton némileg halálfélelmem volt. Akkor még nem használtam botot. Bottal azért könnyebb.

Innen a Szent-kúthoz már ismerős út vitt. Ezzel meg is volt a táv fele. 2:10 perc. Ezt csak azért mondom, mert itt már biztos voltam benne, hogy ez bizony nem lesz meg négy órán belül. Melegem volt, meg kezdtem fáradni, és bár azt tudtam, hogy az Oszolyra meg Nagy-Kevélyre nem kell felmászni, de azért vártak olyan részek rám, ahol még nem jártam. Vagy csak nem emlékszem.

Az Oszolyra még felnézni is fárasztó volt.

Azt tudom, hogy a Majdán-nyereg környékén egyszer már sikerült elrontanom az utat. Most azért megnyugtató volt, amikor elértem a piros sávot.

A hatodik ellenőrzőponttal kapcsolatban például megesküdtem volna, hogy még soha sem hallottam a Zöld-barlangról, aztán amikor ott voltam, akkor rájöttem, hogy ez bizony az idén elmaradt Pomáz körül-belül útvonala. Viszont a Kevélyen átvezető piros négyszögön tényleg nem jártam soha. Az a szakasz, ami a piros sáv keresztezése után visz le Pilisborosjenőre egy mesevilág.

vadregeny.jpg

Épp elég pofon volt a sárgán elindulni visszafelé a házak között. Ehhez az utolsó kb öt kilométerhez nagyon nem volt kedvem, csak az egri vár lelkesített. És odaértem. Mit mondjak? Gyerekkoromban nagyobb volt.

Kis bénázást követően (igen nem vettem észre a szalagozást) aztán megnéztem a térképet, és szalag nélkül is tudtam volna az utat… A Teve-szikla mellett vissza a kékre, és bekocogtam a célba.

4:32:10 Ez azért elég keskeny. Még akkor is, ha azzal vigasztalom magam, hogy kíméltem a jobb achilleszemet, mert a közelmúltban többször is sikerült meghúzni. Tudok vele futni, nem is fáj, de érzem, hogy van, és ez így nem százas. Szerencsére nem éri el a futásmentességet kívánó állapotot.

És már csak újabb három és fél kilométer várt a kéken a buszig… de előtte ettem és ittam egy keveset.

Itiner: Táblázat, áttekinthető térkép, kevés szöveg: 5 pont. Az Ösvénytaposók térképvázlatait nagyon szeretem. Útvonal: Jól követhető, a jelzetlen, gyengén jelzett rész jól szalagozott. 5 pont. Frissítés: Tökéletesen megfelelő. 5 pont. Az ottfelejtési faktor: 3 pont.

Pontozható plusz: Csomagmegőrzés volt. Futóbarát. Tracket nem találtam, de, ha volt javítom. Összesen: 18+2 pont.

Megbízható Ösvénytaposó minőség, ha úgy jön ki a lépés, jövőre is itt leszek.

 kkkut.jpg

ami a földet tapodta: Asics-Gel Fuji-Trabuco2;

ami támasztékul szolgált: Komperdell Carbon Balance;

a csomag: Diosaz raid 10 (tartály nélkül);

ami az időt és az utat mérte: Garmin FR 220.

 

 

 

 

 

*Ez volt az a filmforgatásos Fenevad-fesztivál, amiből később soha nem lett film GrizzlyII. címmel. Egyrészt nem találtunk oda, másrészt haza kellett érni este kilencre…

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

http://withoutacatharsis.blog.hu/api/trackback/id/tr1711679471

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.