Katarzis nélkül

futás, teljesítménytúra, és a kezdetekben görkorcsolya

Amikor másképp jó

2017. március 23. 05:35 - regulat

surviver-mód

Még nevettem is pénteken a saját kétértelmű szójátékomon, amikor azt mondtam, hogy „Klotildligetről akkor megyek tovább, ha jól esik”. Mind a két értelemben igazam lett.

tery50_okl.jpgSokszor írtam már, hogy óvatos duhajként kezelem a teljesítménytúrákon való kocogást, mert nem szeretek szenvedni. Így kellett bő két év, hogy rendszeressé váljanak a maraton feletti távok. Ráadásul én eddig elmondhattam, hogy szerencsém is volt ezekkel, mert a tavalyi Börzsöny kapuját leszámítva mindig jó időt fogtam ki. Persze, hogy bíztam a szerencsémben most is, amikor elindultam, hogy ismételjek a Téry Ödön emléktúra teljes, azaz 50-es távján (MTSZ: 100,4 pont; rendező: Téry Ödön Turista Baráti Társaság) Hűvösvölgy – Piliscsaba – Dobogókő – Dömös… ha minden jól megy, akkor kb hét óra.

Tavaly két esetben volt szerencsém a Térysekhez, és bizony belopta magát a szívembe a csapat. Olyanok, akiken nem múlik, hogy az ember jól érezze magát a túrán. Számomra garanciát jelentenek.

És bár a túra útvonala tulajdonképpen egyszerű, azért nekem tavaly sikerült némileg bonyolítanom rajta… Na, de majd most! – gondoltam magamban.

Fél nyolckor indultam Hűvösvölgyből a kék sávon Piliscsabára. Ideálisnak tűnő időben. Mert az esőre álló idő igazán ideális a kocogáshoz. Már addig, amíg csak esőre áll, vagy csak szemerkél…

tery50_remetehegy.jpgNégy kilométernyi városi kocogás a Remete-szurdokig. Ez van. Végre természet. Mindenütt hóvirágok. …közben rájöttem, hogy ha mégis esni kezd, akkor bizony mellényúltam a cipőválasztással, mert ugyan a Trabuco remekül csillapít (még, hiszen új), ugyanakkor úgy csúszik a sáros talajon, mintha vazelinnel kenték volna a talpát. Első feladat a Remete-hegy, ahol lefelé általában a tériszonyom lassít. Felfelé meg a rossz cipőválasztás. Szerencsém volt, meg kevés sár, így nem pörgött ki a lábam. Mondjuk, megint hálát adtam a sorsnak, hogy rászoktam a botozásra, mert meglepően gyorsan jutottam fel még ebben a cipőben is.

Innen lényegében könnyű kocogás a Nagy-Szénásig. Közben szemerkélni kezdett az eső. Na, nem volt vészes. Tulajdonképpen semmivel nem lettem vizesebb, mintha a naptól, és az emelkedőtől izzadtam volna le. Mire felértem az emlékfalhoz… nos addigra viszont esett. Vízszintesen. Olyan erővel fújt a szél. Megfordult a fejemben, hogy ez az az időjárás, amikor nem kell erőltetni. Ráadásul nekem este még programom van… és Klotildligetnél ott a jó meleg vonat.

Fent megpróbáltam fényképezni, de leginkább attól féltem, hogy felkap a szél és lerepít a hegyről. Azt hiszem, itt fel is adtam azt az elgondolást, hogy majd jó sok kép lesz ebben a posztban.

tery50_nagyszenas.jpg

Elindultam lefelé, és az erdőben visszakaptam az önbizalmam. Tulajdonképpen jó idő volt…

Az idén nem okozott gondot Piliscsabán a zöld háromszögre váltás, csak utána az utca nevek. Az megvolt, hogy valami szent királyunknál jobbra… de itt már annyira esett, hogy nem akartam szétáztatni az itinert, de mégis elő kellet bányászni, mert a Szent László utca nem tűnt ismerősnek. Mégis elővetem az itinert. Hát tényleg nem László, hanem István.

Szóval a Piliscsaba vasútállomás után fel a Széchenyi utcán, és a második keresztutcán jobbra a Liget sörözőig!

Meg van a túra első fele. Lényegében futásnak nevezhető tempóval. Bár eljátszom a kiszállás gondolatával, mivel egyre erősebb az eső, de baromira megnő a részidőtől az önbizalmam. Iszom egy teát és megyek tovább.

A nap folyamán ezért később többször is lehülyézem magam.

Az esőben az a rossz, hogy az ember a talajt nézi, hova lépjen, és nem a jelzéseket, azokat úgyis alig látni, a vizes szemüvegen keresztül. A piros kereszten be is nézek egy jobb kanyart, és legalább egy ötszázassal megtoldom az utat, majd ezen úgy elbizonytalanodom, hogy amikor a piros kereszt becsatlakozik a piros sávba a Piliscsévi-nyeregnél, akkor nem tudom, hogy jobbra vagy balra. Az itiner sem segít. Ha valaki jövőre itt elbizonytalanodik, annak mondanám, hogy balra…

A Magashegyi-nyeregnél megint kóválygok egyet, és még vagy hétszáz méterrel megtoldom az utat. Ez a rész tavaly se ment.

Kaptatok felfelé, a lefele folyó víz csak annyiban érdekel, hogy ha ki tudnám kerülni, akkor nem váltaná a hideg víz a langyost a cipőmben. Pedig a langyos víz most jobb, mint a hideg. Elérem a zöld sávot, jobbra fordulok, majd a zöld négyzeten balra… és vége a Som-hegyi turistaháznál vagyok. Közben attól félek, hogy a viharos szél elém fektet egy fenyőfát. Csurom víz vagyok és fázom. Nem kicsit. Előttem tizenöt kilométer, benne Dobogókő, de most csak az érdekel, hogy mivel várnak a turistaházban. Életmentő a kolbászos leves. Sajnos teleport kapu nincs, így bármennyire is nem akaródzik vissza kell menni a szélbe.

Kesztyűt húzok és a régi útvonalon, a kék négyszögön megyek le Pilisszentkeresztre. Fázom. (most is ahogy visszagondolok rá) Pedig a ruházatot jó választottam. Esőben a vékony, de teljes testet fedő rétegben hiszek, a vastag ruha is elázik, és akkor csak több vizet kell cipelni… A kocogás sem megy. A csúszkálástól fáj valami csípő tájt. …és elindulok Dobogókő felé. Nem esik jól. Illetve az eső az szakad. Valahogy felérek. Viharos szél. Dobogókő kihalt. Innen már „csak” le kell menni.

Bele a felhőbe. Legyen már vége.

A negyvenhetedik kilométernél eláll az eső. Kicsit szidom az időjárásfelelős mamáját. Megállok egyet fényképezni, de nem viszem túlzásba, mert a szél csak nem adja alább.

tery50_domosfele.jpg

Aztán Dömös, és a cél, a Karám söröző. 7:22:26

Kevesebbet terveztem, de végre vége, és mindjárt jön a busz, amivel hazamegyek. Nézem a buszról, hogy Tahitótfaluban süt a nap. Elkáromkodom magam… Jövőre jobb lesz. Remélem.

A pontozásos rész: Az itiner négy pontos lenne, mert ott a Som-hegyi kétjelzéses szakasz, meg a Piliscsévi-nyeregnél nincs ott, hogy balra. Ráadásul a rendező elérhetőségét sem találtam benne, így csak 3 pont. Az útvonal 5 pontos. Frissítés: 5 pont, a leves, meg életmentő volt. Ottfelejtési faktor: 3 pont.

Pluszpont a csomagszállításért nincs, tracket nem találtam. És bár a kiírásnál nem szerepel, de futóbarát, ami 1 pont plusz. Azt azért hozzá tenném, hogy egy dolgot nem értek. Nevezetesen azt, hogy Dobogókőig 7’16”-os tempónál gyorsabb sebességre nyitnak a pontok, akkor miért az utolsó lejtőn lassul a pontnyitás tempója majd egy perccel… Összesen: 16+1 pont.

Tehát mindenki, aki gyors, az kalkuláljon 7 km/h sebességgel és élvezze a túrát, mert nagyon jó (a pontozástól függetlenül), ha az időjárás felelős nem kavar be.

Olyankor másképp jó.

Az útvonal (ahogy az órám mérte):

tery50_ut.jpg

A szintemelkedés (ahogy az órám mérte):

tery50_szint.jpg

ami a földet tapodta: ASICS-Gel Fuji-Trabuco 5;

ami támasztékul szolgált: Komperdell Carbon Balance;

a csomag: Quechua MT20 (tartály nélkül);

ami az időt és az utat mérte: Garmin FR 220

 

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

http://withoutacatharsis.blog.hu/api/trackback/id/tr9412360889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2017.03.24. 19:49:32

@Pargendity Özséb: Sok évig aktívan dohányoztam, most néha elszívok egy szivart.

eyr750 2017.03.25. 10:13:42

Az írásaid számomra régóta a legérdekesebbek közé tartoznak. Klassz a blog! Viszont az" ottfelejtési faktort" még nem tudtam megfejteni, mi az? :)
Le a kalappal a kitartásért ebben a sz@r időben!

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2017.03.25. 14:35:21

@eyr750: Szia! Éppen túrán vagyok, ezért bocs, de csak a linket rakom ide, ahol a pontozási "elveket" próbálom összefoglalni: withoutacatharsis.blog.hu/2016/12/15/pontozas_956

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2017.03.25. 16:56:23

@eyr750: De, ha kérdésed van, vagy valamivel nem értesz egyet szólj! Válaszolok, akár itt, akár privátban. ...és az ellenvéleményeket is örömmel hallgatom, mert ha nem is módosítom az értékelési szempontokat, akkor is tanulok belőlük.

eyr750 2017.03.25. 17:05:40

Nincs ellenvélemény :) Régen sokat túráztam, mostanában kevesebbet. A Téry az egyik kedvencem, mert az volt ez első teljesítménytúrám.

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2017.03.25. 17:09:48

@eyr750: A Téry jó, mert jó csapat csinálja... :)