Az azért valahol döbbenetes, hogy január közepén az ember kimeríthetetlen témát talál az időjárásban. Mert ugye egyik nap tavasz van, a másik nap tél, aztán meg ősz… Még csak a hivatalos sorrendet sem képes tartani. Persze az olyan, mint én, aki a szabadban szeret futni, az…

Na, most az van, hogy volt egy olyan célkitűzésem. Amolyan harc a kilókkal.  Nem, nem fogyni akarok, hanem hízni. Nem sokat. Három kilót. Persze a heti harminc kilométer lefutása mellett. A szabályok egyszerűek. Mérlegelés hétfőn reggel éhgyomorra. A mindenféle testtömeg…

Bújócskázunk a generálissal. Már Tél tábornokra gondolok.  A múlt héten mondhatni szerencsém volt, mert valahogy mindig kikerültük egymást. Mondjuk hétfőn még nyoma sem volt annak, hogy tél van. Vagy lesz… Aztán kedden, amikor eszem ágában sem volt futni, akkor egyszer csak…

Tél van. Legalábbis a naptár azt írja, hogy Európában január első hete, az tél. Hát ezt valahogy nem sikerült az elmúlt héten észrevennem. Jó, most amikor ezt a bejegyzést írom, az ablakon kinézve még látszik némi hó az udvaron, de a múlt hét inkább a tavaszról szólt,…

Ez a poszt nehezen jött össze. Nem mintha nem történne semmi, csak éppen, ha belekezdek akkor hirtelen nincs semmi különös, csak a futás. Az ember ugye, felöltözik, bemelegít, oszt fut. Ráadásul beleragadtam valami mocsárba. Agyilag. A siófoki félmaraton óta minden alkalommal…

Tegnap este, lábáztatás közben azon gondolkoztam, hogy az idén valahogy állandó késésben vagyok. Futni az idén későn kezdtem el. Mondjuk ennek megvolt a maga oka. Pihentetni kellett a lábam. De ez már nem igazán lehet magyarázat arra, hogy a korcsolyacipőt csak március utolsó…

Egy hete szerénytelenül megjegyeztem, hogy az idén már sikerült egyhuzamban nagyobb távolságot lefutnom, mint tavaly. Ezt leginkább annak tudom be, hogy változtattam az edzésterven, és mostanság leginkább a pulzusomra figyelek, valamint hetente egyszer beillesztek egy lassabb tempójú…

Most egy kicsit dicsekszem, mert olyan jól esik. Szóval az van, hogy bő három hónapos kihagyás után kezdtem újra futni. Ma vagyok túl a huszonegyedik alkalmon. Nem mintha ez olyan eget rengető dolog lenne, de... De az van, hogy az idén első alkalommal mindössze hat kilométert…

Persze most a fejemre lehet olvasni, hogy az előző tél elején mennyire szerettem volna hóesésbe futni, mert hogy az milyen szép lehet. Mellesmeg szép is az, de a szépség élmény leginkább a lefelé közlekedő hópelyhek intenzitásától függ. Mert hétfőn határozottan nem…

A múlt héten azt mondtam, hogy ha tudom tartani a kilométerenkénti öt és fél percen belüli időt, akkor emelem a távot ennek a hétnek a végén. Nos ezt egy kicsit előrébb hoztam, így már csütörtökön a nyolc kilométerrel próbálkoztam. Sikerült. A dologban az a nehéz, hogy…

Na még egyszer nekiálltam... Ma reggel azt mondtam, hogy este lehet, hogy még egyszer megpróbálom. Mondom, lehet. Egyáltalán nem volt biztos. Nem szoktam egy nap kétszer nekiállni futni. Volt ugyan érv mellette, de ellene is. Mellette szólt a mozgáshiány. Ha egy évvel ezelőtt…

Ma reggel Té úgy döntött, hogy velem jön futni. Vagy inkább én megyek vele? A huszonöt év korkülönbség, a tornaórák, mind, mind mellette szólnak. Mellettem, csak az elmúlt két hónap rutinja. Együtt futni valakivel – erre most jöttem rá – nem kis feladat. Azt hittem…

Na ilyet sem csináltam középiskola óta. Mondjuk akkor sem olyan sűrűn… Igaz, hetente akkoriban többször keltem hajnali négykor, hogy úszni menjek a szigetre. Akkor szoktam rá a korai kelésre. Időnként meg - amikor nem volt kedvem bumlizni az uszodáig - inkább lementem kocogni. Na…

Na, azt a tegnapi jég törést, nem kell túl komolyan venni. Nem valami hatalmas nagy rianás volt az, csak amolyan repedés. Hajszálrepedés. Repedésecske… Pedig lehetett volna a nagy áttörés is, de elbénáztam. Nem tudom ki hogy van vele, de én még két hónap után nem érzem a…

Elvileg az a szép az őszben és a télben, hogy ilyenkor elkezdek lazsálni, no és persze kilókat gyűjtögetni, mert ugye kinek van kedve hidegben, sötétben… Persze az is igaz, hogy időnként megfogadom, hogy most azért sem. Aztán kiderül, hogy dehogynem. Utoljára középiskolás…

Azért kezdtem el vezetni április végén az edzésnaplót, mert úgy gondoltam, hogy motivál, ha leírva látom a megtett kilométereket. Bejött. Görkorcsolyáztam majd hatszáz kilométert, úgy negyven óra alatt. Azután augusztusban elkezdtem futni is. Több-kevesebb sikerrel. Két…

Heti két görkorcsolya, heti két futás. Ennyit terveztem. Hogy ebből mennyi sikerül, arra a múlt hét volt a jó példa, amikor a futás maradt el. Na nem baj, a szombat reggelbe már belefért egy szolid kocogás. A másik alternatíva egy piaci teherhordó szakkör lett volna. Hát lehet…

Van abban valami jó is, ha keresztbe vernek az ember négynapos hétvégéjének. Például az, hogy nem fizetik ki a túlórát, hanem szabadnappal honorálják. Mondjuk a pénz az jobban jött volna, de ha már egyszer így alakult… Reggel beálltam a futottak még kategóriába.…

Látom a fényt az alagút végén. Na, ez így, ebben a formában, nem igaz. Inkább látom az alagutat a fény előtt. Mindenesetre szeptember végéig meglesz a három kilométeres táv, mert az egyelőre még nem megy. De trappolok a cél felé. Ha mindez még húsz percen belül is lesz,…

Azt mondják a meteobácsik és a meteonénik, hogy egyelőre vége a melegnek. Most azon gondolkozom, hogy ez most mekkora gáz. Ha mázlim van, akkor csak kicsi. Ha itt is olyan ítéletidő lesz, mint a németeknél akkor viszont rápacsáltam. Szélviharban és jégesőben még jó úton is…

A meleg kitart.... és Én is. Eddig az volt a megszokott, hogy ha egymás után két nap megyek a második valahogy nem sikerül olyan jól. Na ma volt a napja, hogy ezt a jó szokásomat nem tartottam be. Nem tudom mi volt. Csak arra figyeltem, hogy ne rohanjak. Illetve egyszer, hogy most…

Ma eleve úgy indultam, hogy ráfogom a szélre... Mert az fújt piszkosul. Tudom, tudom, nem a szél fúj rossz felöl, hanem én nem megyek jó irányba. Na mindegy, ez ma így sikerült. Ráadásul a szerdai meg a csütörtöki menetet ellenzi az időjárásfelelős. Holnap, meg nincs kori...…