Katarzis nélkül

futás, teljesítménytúra, és a kezdetekben görkorcsolya

Izomláz

2009. október 29. 20:09 - regulat

Időzavar. Leginkább ez az oka annak, hogy amolyan „two in one” posztot írok. No meg az, hogy igazából futás közben nem történik semmi különös.

kapteren.jpgFőleg olyankor, amikor üres a pálya, itt a XV. utcában. Márpedig így, hogy a pálya már délután ötkor sötétbe borul, egyre kevesebb embert lehet látni. Nem, nem azért, mert sötétben amúgy sem látni. Mert tényleg alig látni.

Igaz így hogy nem látom a pályán álló kandelábereket, így kevésbé zavar, hogy nem világítanak. Így olyan, mintha nem is lennének.

Viszont van egy félelmem, hogy valami csapdában előbb-utóbb kitöröm a nyakam. Nem élvezném.

Szóval, ahogy sötétedik, meg hűl az este egyre kevesebben futnak. Vagy csak én mentem ma túl korán.

Meg aztán a sötéten kívül van még más bajom is. Izomlázam van. Megint.

Az még nem volt meglepő, hogy augusztusban az első futások után új izmaim nőttek. Méghozzá olyanok, amiknek az volt a fő feladatuk, hogy fájjanak, de ez szép lassan elmúlt. Gondoltam, ha rendszeresen mozgok, akkor maradnak is a fájó izmaim a rejtőzködő életmódjuknál.

Hát nem.

Hétfőn ugye pocsék (7:06) tempóban futottam, és azzal viccelődtem, hogy vajon milyen kifogást találjak. Olyan nehezen emeltem a lábam. Bíztam abban, hogy kedden jobb lesz. Nem lett. Meg is látszott a futásomon, és egyúttal azt is sikerült elérnem, hogy már a lépcsőzést is megéreztem. Na, nem nagyon, csak olyan bizsergősen.

Szerdán – igaz időhiány miatt – maradtam pályán kívül. Majd a csütörtök. Addigra némi sportkrém, meg a bemelegítés… az majd segít …het …ne.

Igazából a bizsergés csökkent, de az izomláz maradt. Na jó, nem láz csak izomhőemelkedés.

Próbálkozom azzal a technikával – már megint – hogy lassítom a tempót. Próbálok stabil (6:30 körüli) tempóban futni. Két okból. Egyrészt meggyőződésem, hogy ennél a tempónál hamarabb fogok tudni távolságot emelni, másrészt próbálom a távot úgy letudni, hogy nem haldoklom a végén.

Ebből az biztos, hogy ma meg tegnapelőtt a megcélzott tempó mellett csak elfáradtam. Nem kicsit. De a nagyhalál elmaradt.

Csak van valami ebben a lassított tempóban.

2009. október 29. csütörtök

táv: 3,28 km

idő: 00:21:53

átlagsebesség: 8,99 km/h

csúcssebesség:: 9,9 km/h

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://withoutacatharsis.blog.hu/api/trackback/id/tr345627897

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.