Katarzis nélkül

futás, teljesítménytúra, és a kezdetekben görkorcsolya

V. Imre - Lőrinc Futóverseny

2010. március 15. 21:17 - regulat

Az ablakon kinézve ideális időnek tűnt. Napsütés, tavasz, meg minden. Baloldalt a hőmérő majd tíz fokot mutat. Kilenc óra. Indulni kéne.

kalenjikapteren.jpgKell még bő félóra Pestszentimréig.

Kell még bő két óra a méltó ünnepléshez.

Na igen az idén úgy döntöttem, hogy nem futamodom meg az ünneptől. nem utazom el, nem maradok otthon. Rendezvényre megyek. Ünneplek. A magam módján.

Lehetőleg politikamentesen.

Így esett a választás az V. Imre – Lőrinc Futóversenyre.

Mert mi a bánat történhet egy kerületi futóversenyen? Maximum a polgármester próbál meg szerepelni, de azt a résztvevők… ízé, figyelmen kívül hagyják.

Mondhatnám, hogy nekem nyolc. Mármint kilométer. Annyit be mertem vállalni, meg aztán különben is kíváncsi voltam, hogy mire elég fél év szaladgálás.

Ha jól emlékszem, utoljára vagy huszon éve voltam valami városi futóversenyen. Akkor is tavasz volt. Igaz, akkor csak hat kilométert kellett volna futni, és a nevezési díj sem érte nagyon el a száz forintot. Vagy maximum kétszáz lehetett. Chipes időmérésről meg nem is hallottunk… Na akkor négy kilométer után betértem az első sörözőbe, és sohasem futottam be a célba.

Most úgy számoltam, hogy ha nem loholom ki a belem az elején, akkor úgy negyven, negyvennégy perc alatt végzek.

Nem voltunk sokan. Vagy másfélszázan.

Nem szeretem a lökdösődést a rajtnál. Menjen, aki úgy érzi, gyorsabb. Egy ellenfelem van. Én.

Eléggé a mezőny végén indultam. Mint utólag kiderült. Én úgy éreztem, hogy előre mentem a rajthoz… Ennyit a tömegérzékelésemről.

Az RDS 13 km/h körüli sebességet mutatott. Ennyi jó.

Rögtön ketten megelőztek.

Mondok magamnak, nyugi ez csak a kezdet, még sokan mennek el melletted…

Tartottam(?) még kicsit vissza is fogtam a tempót, nem kell rohanni, van még vagy hét és fél kilométer hátra.

És egy, két, három embert előztem meg.

Kiszúrtam egy fickót talpig feketében. Szép lassan beérni. Ennyi a taktika. Három kilométernél megvolt.

Most egy kék nadrágos… majd egy szürke sapkás… egy kék pulóveres.

Egyenletes tempó. Fogynak a kilométerek. Mondjuk a kék pulóveres nem hagyta magát. Ahányszor mellé értem vagy tízlépésnyit előre rohant.

Öt kilométernél hirtelen szélcsend. Csak a napsütés. Már nem tudom, hogy miért utálom a szelet. Izzadság folyik a szemembe.

2010.jpgEmelkedő.

Csak meg van a kék.

Utolsó ötszáz. Gyorsítok. Minden relatív, mert én száguldásnak érzem, de olyan 16 km/h lehet. Célegyenes és ketten vannak előttem. Az egyiket megelőzöm, a másiktól pár méterre lemaradok.

Lényeg, hogy megvan. Az óra szerint 38:50. Vajon mit mutat a chip?

Azt, hogy a kilencvennégy fős mezőnyből az 51. helyre voltam jó. Ez nem tűnik sikeresnek, de a kitűzött cél megvan! Csak ez számít.

Legközelebb azért tempósabban kellene kezdeni

2010. március 15. hétfő

táv: 8,00 km

idő: 00:38:36

átlagsebesség: 12,44 km/h

csúcssebesség:: 18,2 km/h

útvonal (kiírás és az RDS szerint 8 km, a térkép kicsit többet mért.)

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://withoutacatharsis.blog.hu/api/trackback/id/tr15627959

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bazsalikom 2010.03.16. 21:39:14

A tervezett 40-44 perc helyett 38:50. Nem mindegy, hogy hányadik lettél? Hol marad a vállveregetés és az öröm? :))

76458 2010.03.16. 22:56:55

Az öröm igazán ma jött, amikor rájöttem, hogy a korcsoportban 22-ből lettem a 10. A korcsoportot leírni is ciki... senior1. :DD

bazsalikom 2010.03.18. 06:25:55

Általános iskolások határozták meg a korcsoportokat? :))

76458 2010.03.19. 21:01:44

Nem, a születési évek... Senior1 az az 1960 - '69 között születettek...