Katarzis nélkül

futás, teljesítménytúra, és a kezdetekben görkorcsolya

YT-half másodszor

2012. március 01. 08:16 - regulat

2012. nyolcadik hete 2.

Szóval ott tartottam, hogy a nyolcadik héten mögöttem volt 37 kilométer és előttem még 25, azaz a yours truly half.

omni_8.jpgAz eddigi leghosszabb táv, immár másodszor. Valami olyan teljesítésben bíztam, mint négy héttel korábban, mert ugye a tavaszias idő kellemesebbnek tűnt, de a szél megint riasztó ellenfélnek ígérkezett.

Ha már csütörtökön letértem a megszokott útvonalról, folytattam a hagyományt. Bár abban nem voltam biztos, hogy a patak mentén milyen a talaj. Már a kerékpárúton túl.

Kisebb kerülőkkel az első hat kilométert letudtam betonon. Köszönhetően annak, hogy a szél is megfelelő irányból fújt (most) olyan ötös tempót tudtam tartani. Rajtam kívül is akadt néhány futó a patak parton. Azon gondolkoztam, hogy vajon melyikük fut szintén yt-t?

A Cinkotai út után földút. Egy kilométer kisebb csúszkálásokkal tarkítva, de összességében nem vészes. Azért valamennyit lassultam a hepéken, meg a hupákon. Át a vasút alatt és tovább Kőbánya felé.

Na ez az a rész, amit tavaly tavasszal is szerettem, addig, amíg bele nem lendült az aljnövényzet a burjánzásba. Most remek volt. A moha kiváló futószőnyeg és még az a két lovas sem tudta vészesen felkapálni, akik talán egy nappal korábban járhattak arra.

Az előző kilométerhez képest gyorsultam egy keveset, vissza az ötös körüli tempóra.

Na jó volt egy két sárosabb rész… de az belefért.

Aztán egyszer csak ott volt. …és bután nézett rám, hogy mit keresek ott. És is bután néztem, hogy ez a marha meg mit keres itt? Megálltam. Lépett felém kettőt.

Én meg basszusoztan, hogy nincs kikötve.

Nem, nem egy ebállat, hanem egy komplett szürke marha. Hosszú egyenes szarvval, meg minden. És még csak véletlenül sem mozgásában korlátozva. Még béklyó sem volt a lábán.

Nekem ugyan hosszú perceknek tűnt, amíg farkasszemet néztünk [ez hülyeség! egyikünk sem farkas! de olyan meg nincs, hogy marahaszemet néz, pedig szerintem kölcsönösen marhának néztük egymást] pedig talán, pár másodperc lehetett. Érthetően nem az órát, hanem az orrát néztem, s közben az villant át az agyamon, hogy ez bizony, ha utol akar érni, akkor sikerülni fog neki. Rugalmasan elszakadtam… Megijedtem, na!

Érdekes, hogy visszafelé egyből göröngyösebbé vált a talaj.

Mivel még öt perc múlva sem döngött mögöttem a föld, kezdetem megnyugodni, és normális tempóban futni. Az órára néztem, úgy tizenöt kilométernél jártam, a sebességem meg visszaesett 5’30” alá…

Még egy kilométer, aztán beton. Próbáltam valamit visszanyerni az elveszett időből.

Viszont fáradtam. Ráadásul a visszaút nyíltabb terepén a szél is kellemetlenné vált.

Huszonegy kilométernél erős (4 perces) hátrányban voltam az előző yt-hez képest. Én meg két órával korábban abban bíztam, hogy ez most jobb lesz…

Aztán azon vettem észre magam, hogy letudtam még három kilométert belesétálás nélkül. Ránéztem az órára és egyszerűen nem fogtam fel az időt. Nem tudtam eldönteni, hogy pluszban vagy mínuszban vagyok. Nem ment. Elfáradtam.

De ugye az utolsó ezren már csak nem sétálok bele. Túl voltam a két órás pszichikai határon, (először) összeomlás nélkül.

A vége százharminchárom perc. Nemhogy a négyperces lemaradást sikerült behozni, hanem még javítani is tudtam három percet.

Mondhatni legyőztem magam.

 

4 komment
Címkék: sport futás yt half

A bejegyzés trackback címe:

https://withoutacatharsis.blog.hu/api/trackback/id/tr704256347

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Taxina 2012.03.01. 08:57:51

Hűűűű, eddig nem is gondoltam, hogy a futás ilyen izgalmas sport. Még mindig érződik az izgalom az írásodon át. :-)
Gratulálok a sikeredhez! :-)

6. alabardos · http://hatodikalabardos.blog.hu 2012.03.01. 09:03:31

@Taxina: Köszi. :)
Szerintem csak egyszerűen vonzom a gázos helyzeteket. Bár, ha tovább megyek, - valószínűleg - akkor sem történt volna semmi. Nem olyan az a marha, hogy békés futókat kergessen.
De azért inkább nem próbáltam ki.

egyensúlyban · http://apaegyensulyban.blog.hu 2012.03.01. 09:12:27

egyedül lefutni egy ilyen távot nem kis teljesítmény, gratulálok a kitartásodhoz. ;)

6. alabardos · http://hatodikalabardos.blog.hu 2012.03.01. 11:43:09

@egyensúlyban: Köszi! De mint mondottam volt, közel sem akkora, mint amit javítottál, illetve sokan javítottak a DK-ból egy hónap alatt.
Az, azért kemény munka, jól megérdemelt gyümölcse. :)