Az elmúlt egy évben az egyik kedvenc versenyem lett a Mozdulj Soroksár. Ez volt szám szerint a huszadik, nekem csak a harmadik. Hat kilométer, négy körben, egy dombocskával megspékelve… tényleg jó. Az ember azt várná, hogy, ha a sportcsarnok melletti szemetes gazos részt egyszer…

Nem az zuhany alatt dőlt el ott csak tudatosult, hogy ez nem az én napom. Ez már az után volt, hogy a bizonytalan állagú barna trutyit feltakarítottam, és egyúttal bevágtam a szennyesbe a nadrágom, mert bizony az sem úszta meg… Persze nem így kezdődött. Eddigre rég tudhattam…