Ez most egy intoleráns bejegyzés. Majd holnap szégyellem magam érte.
Majd holnap.
Mert persze, hogy emlékszem arra amikor még gyökkettővel kóricáltam az utcán. Persze, hogy emlékszem arra, amikor húsz percbe került megkerülnöm egy nyavalyás öt lépcsőházas tömböt a Lakatoson. Hogyne emlékeznék. Nem rohangáltam mindig tízenkilométereket a városban. DE…
De magyarázza már meg valaki, hogy honnan a bánatos lótüdőből jött rá az összes chipsen hizlalt seggű konzollovagra, hogy éppen ebben a dögmelegben kezdjen fogyókúrás célból bringázni. Egyrészt emelkedőn még öttel is alig mennek, másrészt úgy kóvályognak, hogy lehetetlen őket megelőzni. És végül, de nem utolsó sorban pár hét alatt a büdös életben nem fognak lefogyni, így csak olyan nőjük lehet akinek vagy fizetnek, vagy a bengákra bukik. Erre ezek most a minden ormót nélkülöző terepbringájukkal kiszabadultak az utakra.
Basszus.
Egyetlen szerencsém, hogy nem szoktam gurulás előtt enni. Mert mi maradna meg bennem, ha perceken keresztül egy szőrös kőműves-dekoltázst kell bámulnom, amint az izzadságcseppek csorognak le a farpofák közé…
Megmondaná valaki, hogy mit vétettem?
táv: 12,57 km
idő: 00:50:33
átlagsebesség: 15,08 km/h
csúcssebesség:: 21,4 km/h