Donát Ljubjanában futott maratont a hétvégén. …és amikor a beszámolót olvastam, Arkagyij Rajkin legendás mondata jutott eszembe: „Válámi ván, dé nem az igázi…”

Visszatérni egy túrára jó. Visszatérni a túrára leginkább azt jelenti, hogy jól éreztem magam. …vagy azt, hogy van még dolgom az útvonallal. Ha jól számolom, ez lesz a negyedik beszámoló a Pilisi Trapp 40 TT-ről, úgyhogy nyugodtan számíthatom magam visszatérőnek.

Rendhagyó poszt következik a 33. Spar Maratonról. Ennél rendhagyóbb, már csak az lehetne, ha a záróbusz vezetője írna a maratonról…

Nem is tudom, hogy mitől tartottam jobban, amikor elindultam Pilisszentkeresztre, a maratoni távtól, vagy attól, hogy már megint kalandosra sikeredik a túra…

Ha a Pénzügyőr SE valamelyik tagjának a beszámolója kerül fel a blogba, akkor általában hangsúlyozom, hogy sokan vagyunk, de mind amatőrök, és sokféle okból járunk versenyekre. Ki a kihívást keresi, az adrenalin löketet, ki a közösségi élményt, de olyan is van, aki épp a belső békét, az egyensúlyt.

Egy lineáris útvonalú futóverseny nem különlegesség, de érthető okokból (rendezőnek, résztvevőnek egyaránt jobb, ha a rajt és a cél ugyanott van) egyre ritkábbak az ilyen versenyek. Ezek közül az egyik, ilyen „hazai” verseny a Nagyszalonta és Gyula között megrendezésre kerülő Várfürdő Arany Maraton.

A BSI tavaszi nagy versenyén a BSZM néven közismert Balaton Szupermaratonon sok sportolónk képviselte a Pénzügyőrt. Volt, aki egyéniben, voltak, akik párban, voltak, akik valamelyik résztávon.

Ez az év nekem az együtt futásról, a váltófutásokról szól. Úgy tűnik. Nemrég zajlott le az UltraBalaton, ahol 3 fős váltóban futottunk, tavasszal is volt terepen és aszfalton is együtt futás.

Időről időre késztetést érzek arra, hogy más blogjára felhívjam a figyelmet, vagy azért mert az az érdekes, aki írja, vagy azért, mert a téma érdekes. Van nekünk (értem itt az országot) egy kiváló futónk, a Papp Krisztina… vagy inkább A Papp Kriszta

Ez a poszt nem is lehetne jobb helyen, mint itt. Maraton katarzis nélkül... Úgy történt, hogy volt nekem az a tavalyi "szégyenletes" (3:44) Budapest maratonom amit dehidratáltság miatt sikerült elrontanom. Nem lett volna olyan nagy baj azzal csak hát én is, mint a blog "atyja", csak…

Volt már azóta Vivicitta, Mátrabérc, Bécs maraton, de ilyen lehetőséget ritkán kap az ember, hogy az általa nagyra becsült blogra írhat. Úgyhogy ha kicsit megkésve is, de fogadjátok szeretettel! Vértes Terep Maraton 201440km 3.hely Huszadszor nézem meg az eredménylistát és…

"Elvégre egy maraton, az nem az ezredforduló, vagy az 1986-os Queen koncert, hogy aki lemarad, annak többet nem is lesz rá esélye."   (kép: EdzésOnline)

Most persze azt várja mindenki, hogy a frissítés tanulási kálváriámat osztom meg az olvasókkal, akik nekem, meg általában velem, kedvesek. Lótüdőt! Egy kísérletből nem lehet konzekvenciát levonni, de egy bölcselettel gazdagabb lettem.