Katarzis nélkül

futás, teljesítménytúra, és a kezdetekben görkorcsolya

Yessss! Egészségemre!

2009. augusztus 27. 20:10 - regulat

Amikor leszálltam a koriról és megnéztem azt a - már nem is annyira - qrva RDS-t, egyből meghatódtam magamtól. De most tényleg. Olyan volt már, hogy az átlagsebességem városban éppen hogy, de átlépte a 16 km/h-t. Jó versenyen mentem már gyorsabban is, de ott nem kell állandóan lassítani, gyorsítani. Így a megszokott útvonalamon, ez a tizenhatos tempó volt olyan, mint most futásnál a három kilométeres táv.

k2motospeed.jpgA szinte leküzdhetetlen ellenfél.

Szóval ülök az öltözőmnek kinevezett buszmegállóban. Máshol nem lehet leülni. Szedem le a protikat meg a vasat magamról, és éppen szomjan akarok halni… Persze fél liter izotónikus műizé már bennem volt, de azonnal a pórusaimon keresztül távozott is. Amikor félve megnéztem az RDS-t. Fejcsóva, mer’ az ilyenkor kell, elvégre legyen szerény az ember. Vigyor. Azután yessss! Egészségemre kívánta volna bárki. Tüsszentésnek inkább hangzott, mint ünneplésnek.

Cucc el, most már komoly pofával. Busz haza. Zuhany. Most meg dicsekszem…

Pedig nem úgy tűnt, hogy említésre méltó esemény lesz a mai.

A stadionnál értem utol egy sportos fogyókúrázót. Nem, ez most nem a csajozásért fogyó informatikus. A csipszen hizlalt seggűek fajtájából. Egyrészt nőihölgy volt – bár attól még akarhatna csajozni -, másrészt alkatilag dundi, egyéberánt sportos. Tehát nem fitness liba.

A stadionnál megelőztem. Nem előzött vissza csak felvette a ritmust, ami kitartott a Veres Péterig. Ha tudtam gyorsítani, gyorsított, ha nem tudtam ő sem. Nem tolt (le), nem dudált, nem csengetett, pedig ha akar el mehetett volna mellettem. Elvégre egy bringa nem egy görkori. Neki megfelelt a tempó.

Azután a Veresen előre engedtem, mondván „Menj csak, én tizenháromnál nem nagyon megyek felfelé jobbat. Ment. Beállt elém és olyan tempót vett fel amit – hanem is könnyen, de – tudtam tartani. Gyakorlatilag az utolsó tizenpercet hagyta ki. Más felé vitte az útja, meg a drótszamár.

Még egy kicsit fel. Kanyar. Egy kis pihentető lejtő.

Egy kis pihentető bernáthegyi – hogy akadna a sör a gazdája torkán, mert baromi nem zavarta, hogy az ebe kerget mindent, ami mozog, értsd bringást, macskát, kutyát, engem…

Ezzel majd egy percet vesztettem. Nem tudom engem valahogy zavarnak a célzottan felém rohanó kutyák. Különösen, ha dömper jellegük van.

Na még egy kis gyorsítás. Öltöző, akarom mondani megálló.

Szerintem érik a futás, meg a rollerblade kerekek eredménye. Azokat most raktam fel, eddig csak versenyen használtam őket. Szinte újak.

Mert így azért mégiscsak más futni…

 

2009. augusztus 27. csütörtök

táv: 13,25 km

idő: 00:48:04

átlagsebesség: 16,37 km/h

csúcssebesség:: 26,1 km/h

9 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://withoutacatharsis.blog.hu/api/trackback/id/tr835627841

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bazsalikom 2009.08.28. 06:51:27

Yessssss! Örülök és gratula! Jót tesz Neked a figyelemelterelés. Ha nincs a közelben melós, sportos fogyókúrázó, bombázó, stb. akkor is el kellene valahogyan terelni a figyelmedet a célként kitűzött teljesítményről, átlagsebességről. Nem lehet, hogy a bernáthegyi játszani akart veled és ezért nem zavartatta magát a gazdája? Sőt, az is lehet, hogy a bringást felváltva ösztönzőként akart veled futni. Nekem soha nem volt kutyám, 6-7 évvel ezelőttig messziről elkerültem őket. Aztán ez egyik napról a másikra megváltozott. Barátaim kutyái elképesztően okosak, játékosak, megértenek mindent, hihetlen mértékben ráéreznek a körülöttük lévők gondolataira. És képzeld, nem csak a simogatást, gyömöszölést szeretik (és kérik folyamatosan), imádják, amikor dícsérem őket, elmondom, hogy milyen okosak, ügyesek, gyönyörűek.:)))

bazsalikom 2009.08.28. 09:51:27

Na, már megint rosszul fogalmaztam. Nem dícsérem a kutyákat, egyszerűen csak elmondom nekik, amit gondolok.

132267 2009.08.28. 10:43:50

Gratula. Hát nem hiába izzadtál. :) Nálam kutyája válogatja...vagy inkább gazdája. Ma az erdőben futottunk, és egy németjuhász kolomppal a nyakában jött szembe, azonnal lábhoz hívták. Ira nem hitte el, hogy az erdei kisállatok védelmében van a kolomp, úgyhogy mikor megint szembetalálkoztunk, megkérdeztük. Az első ilyen kutya / gazda : eddig csak elvben ismertem ezt a gyakorlatot. Megkergetni még nem kergetett kutya, fordítva már megvolt - és megesett, hogy egy nagy labrador teljes erőből nekemrohant - vak volt. Annak is a gazdáját szidtam...és jól bekékültem. Hihetetlen dolgok történnek, ha az ember kimerészkedik otthonról, nem? :) Ma nekem is jól ment a futás, megvolt az öt km, igaz, nagyon lassan...ellenben átizzadtam magamat a kocsiülésére, most pucolhatom. Valamit valamiért. Hát mégegyszer, isten éltessen a nagy áttörés alkalmából.

132267 2009.08.28. 10:45:13

Ja, és most azon gondolkozom, hogy én fitness liba vagyok-e, vagy chipsen hizlalt, vagy sportos. Majd megbeszélem Irámmal...

bazsalikom 2009.08.28. 14:24:43

Nefelejcs, Az első tutira nem vagy, gondolom a második sem. Marad a harmadik vagy találóbb egy negyedik?:)) Öt km? Az szuper! Gratula Neked is!!

76458 2009.08.28. 15:47:32

A kuttyal az a baj, hogy játszana (jobb eset) mindennel, ami mozog, de egy húsz kilométer körüli sebességnél egy játékos ütközés is maradandó lehet... Egyikünknek sem tenne jót. Nefi, a csipszen hizlalt seggű messziről megismerszik, nem dundi, nem duci, még csak nem is kövér. Amorf. A fitness liba, meg csak látszólag, főként szerelésében sportos, de valójában nulla. Tudod az aki felveszi a futószerkót, elkocog a közértig, vesz egy kólát, beszélget fél órát, majd hazasétál. Bringával mind a kettő elsődleges jellemzője a szemmel láthatóan drága bicikli.

bazsalikom 2009.08.28. 20:22:48

Az ütközésre nem gondoltam.

76458 2009.08.28. 20:35:06

Egy majd ötvenezres korim egy palotapincsi áldozata... Gazdinéni sárkányeregette az ebállatot, aki ijedtében előttem keresztbe, én meg a pórázon át. A cipő szakadt. A néni sipák, az eb nyüsz... Ja és az én anyám volt az elfekvő munkaerő... Ez egy palotapincsi eredménye, képzeld el a rumos kutyával. Brrrrrrrrrr!

bazsalikom 2009.08.28. 21:59:49

Hát, inkább nem képzelek el egy ilyen találkozást.
süti beállítások módosítása