Ha augusztusban azt kérdezi valaki, hogy időhiány esetén mi az első, amiről lemondok, hát valószínűleg a futást mondtam volna, elvégre messze még a tavasz.
Így négy hónap rendszeres futás után változott a helyzet. Lám-lám az írás az, ami az utóbbi időben elmaradt. Úgy látszik a rendszeres mozgásra is rá lehet szokni. Hát ki gondolta volna, hogy képes leszek akár este nyolckor is nekiindulni…
Én biztosan nem.
Mint ahogy azt sem gondoltam volna, hogy este nyolckor egy kivilágítatlan sportpályán ki mindenki fordul elő… edzőpartnerek…
A félreértések elkerülése végett a kosárlabdával érkező kapucnis gyerekek sötétedés után nem kosaraznak, csak a napi betévő – vagy inkább írjam pével? - vicces cigijüket „tolják el”. Gondolom, anyu, apu meg meg van hatódva, hogy milyen sportos ez a gyerek még akkor is a hárompontost gyakorolja, amikor már a palánkot sem látja.
Azután ott van az alternatív betyár, aki - amióta a futók száma a sötét és a hideg miatt radikálisan csökkent – szintén a sportpályára viszi a csemetéjét biciklizni. Na ők egy különszám.
A kölök ugyanis a futókkal versenyez… Mellesmeg rendszeres vesztő, lett lévén alig nyolc, és a sötétben bármennyire is teker, még nehezen tudja kigyorsulni a tíz feletti átlagot. Persze az idő neki dolgozik hosszú és rövidtávon egyaránt. Rövid távon azért mert úgy minden harmadik kört tekinti versenynek. Utána kettőt liheg, és hallgatja apuka dicséretét, hogy milyen remekül száguldott. Mert apuka persze ott áll és a mobilja stopperével méri az időt. Naccerű gyerek ez a Ben – így hívja apuka -, mert mire túljutok két kilométernyi körözésen, már meg tud előzni. Ilyenkor keményen elém vág, én meg igyekszem nem hasra esni benne. Jeleztem apukának, hogy nem kéne, mert ez így… azt mondta, ha nem tetszik, menjek máshova futni… esetleg biciklit hajtogat a szemüvegemből, és akkor karikázhatok azon én is.
Mit mondjak? Meggyőzött.
Olyan alternatív betyár. A fegyvere a fokos. A nem kevés maligánfokos lehelete. Mondjuk a gyereken sem tudok meglepődni, amióta tudom, hogy a Ben az ő esetében nem a Benjámin, hanem a Bendegúz becézése. Mondjuk, sokat kell még fejlődnie, hogy a Regős gyereket beérje, de legalább apu olyan, mint a Szabó bakter.
Mondjuk az elmúlt héten hét előtt esélyem sem volt a pályára érni, így az alternatív kosarasokat, és az alternatív betyárt és csemetéjét egyaránt megúsztam, viszont néhányszor kutyafuttában kellett menekülnöm játékos kedvű négylábúak elől.
Nem tudom, hogy próbálta már valaki milyen az mikor egy kaukázusi méretű szőrhegy basszbaritonban ugatva egy lépés távolságból követi. Ráadásul dől a gőz a pofájából, de úgy mintha egy 424-es száguldana az ember után. Közben a gazdája – háromláb néne – kiabál, hogy Sátánka gyere vissza!, meg hogy nem kell félni, nem bánt, csak játszik! Hát valahogy nem nyugtat meg.
Mellesmeg, ha egy ekkora dög Sátánka, akkor mekkorára kell nőnie, hogy Sátán legyen??
Sátánka eddig kétszer akart velem játszani, harmadszor nem háromláb néni sétáltatta… Remélem a továbbiakban sem ő fogja…
Nem tudom, hogy ki mondta, hogy a rendszeres mozgással meg lehet előzni például az infarktust, de egyelőre kezdem azt hinni, hogy csak előidézni lehet vele.
Mellesmeg az elmúlt tizenegy napban sikerült 23,55 kilométert futnom és a végére még a tempót is 5:00 alá küzdöttem, amiben valószínűleg sokat dobott Sátánka edzőpartnersége.
táv: 3,3 km
idő: 00:15:55
átlagsebesség: 12,44 km/h
csúcssebesség:: 17,4 km/h
