Katarzis nélkül

futás, teljesítménytúra, és a kezdetekben görkorcsolya

Túl a kétszázadikon

2009. december 29. 22:35 - regulat

Azon gondolkodom, hogy vissza kellene olvasni ezt az edzésnaplót. Na nem a nyavalygásomra vagyok újra kíváncsi, elég volt leírni. Újraolvasni biztos, hogy még szörnyűbb lenne, így viszont nem igazán emlékszem, hogy mik voltak a tippjeim a futóképességemről… Na, sokat nem javult az önbecsülésem ezen a téren, de valahogy ma sokkal jobban érzem magam.

kapteren.jpgA fene sem gondolta volna az elején, hogy az év vége előtt túljutok a 200. kilométeren. A száz is végtelenül soknak tűnt.

Szóval örültem, ha egyhuzamban 2,5 kilométert le tudtam futni, ebből - ha jól számolom, és miért ne számolnám jól – mindössze nyolcvan alkalom lenne elegendő a kétszáz kilométerhez. Heti három – négy alkalommal számolva az fél év… Jesszasz!

Két hónappal megelőztem magam.

A meghatottságtól majdnem pezsgőt bontottam, de rosszul időzítettem. Munkanapokon nem célszerű reggel hatkor ünnepelni. Pezsgővel semmiképpen, legalább is az én köreimben. Mármint a közért dolgozó alkalmazottak körében.

Így nem bontottam pezsgőt, hanem dolgozni mentem.

Pedig nem csak a kétszáz kilométer lett volna megfelelő alkalom a pezsgőzésre. Augusztus óta ma sikerült először egyfolytában végig trappolnom öt kilométert.

Mellesmeg határozottan jól esett ez a hajnali futás. A mínusz két fok nem is volt olyan hideg, mármint a selyemkesztyű és a sapka azért sokat a komforton.

A fagyott salak mellőzte a mocsárélményt. Ráadásul a csillagok remekül világították meg a pályát. Mert ugye hajnali fél hatkor, mi a bánatos lótüdő világítson egy futópályán, mint a csillagok. Persze meglehetne oldani mozgásérzékelős világítással is, de azt a környék vagánynak látszó ifjúsága semmi perc alatt kinyírná. Jobb esetben festékszóró vakítaná el az érzékelőt, rosszabb esetben letörnék. Biztos, hogy egy hétnél többet nem bírna ki. És különben is a világítás drága.

Mint minden az amatőr sportban. A cipő, a ruha, a nevezés, az utazás… Jobb bele se gondolni. Lehet, hogy keresni kéne egy szponzort…

Mivel a szponzorálás kérdése kimerül abban, hogy a munkáltatóm, heti két óra munkaidő kedvezményt biztosít, és utólag megtéríti a nevezési díjakat, lássuk inkább a mai trapp eredményt:

2009. december 29. kedd

táv: 5,28 km

idő: 00:26:27

átlagsebesség: 11,98 km/h

csúcssebesség:: 14,6 km/h

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://withoutacatharsis.blog.hu/api/trackback/id/tr395627929

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása