Ha hazafelé a HÉV-en mondtam volna olyat, hogy ide többé soha, akkor az leginkább magamnak volt köszönhető. Sok olyan apró hiba gyilkolta a kedvem, amiért vagy én, vagy az időjárás, vagy kettőnk közös megfeszített munkája volt a felelős… Persze kellett a nyugtató forró…

Az valahol tényleg felháorító, hogy egy alig három hónapos terepcipő esi szét, mert a varrás nem bírja... remélem a garancia él... majd Nyúlcipőék eldöntik. Nincs kedven ennyi pézért még varni is. Jó tudom, péntek 13-án nem veszünk cipőt... már, ha bebonásak vagyunk. Lehet, hogy az…