Ez a poszt nem is lehetne jobb helyen, mint itt. Maraton katarzis nélkül... Úgy történt, hogy volt nekem az a tavalyi "szégyenletes" (3:44) Budapest maratonom amit dehidratáltság miatt sikerült elrontanom. Nem lett volna olyan nagy baj azzal csak hát én is, mint a blog "atyja", csak…

Mostanság egyre többször találom szembe magam a kérdéssel, „leszel a nyulam?”. Nem. Nem olyan nyúl… Olyan sem. Az meg végképp nem. Na jó, először is tisztázzuk, hogy jelen bejegyzésben a nyúl: az egy futó, aki önkéntes segítőként támogat egy másik [korántsem biztos, hogy gyengébb, vagy lassabb]…

Most persze azt várja mindenki, hogy a frissítés tanulási kálváriámat osztom meg az olvasókkal, akik nekem, meg általában velem, kedvesek. Lótüdőt! Egy kísérletből nem lehet konzekvenciát levonni, de egy bölcselettel gazdagabb lettem.

Fék! – mondom magamnak – Fék… az idei cél már megvan, felesleges tovább rohanni. Pihenés és szinten tartás. Mielőtt rossz vége lesz a jónak.