Mostanság úgy érzem, lassulok. Nem úgy általában, csak terepen… Nem fáradtság, nem fájdalom. Levegő is kapok rendesen, de van valami elmondva igazán vicces. Azt is lehetne mondani, hogy félek. Na jó, ez, ebben a formában nem igaz. Vagyis nem úgy igaz… Szóval az van, hogy elbátortalanodtam.

Vannak ugye olyan számok, mondhatni sarokkövek, amiket poszttal szoktam jelezni. Ilyen szám például az ötszáz. Halkan jegyzem meg, hogy ez két éve, majdnem az éves futómennyiségem volt…

Tulajdonképpen bő három hete szkanderozunk. Én és a takonykór. Amikor úgy tűnik, ő az erősebb akkor hajnali egy és három között ugató köhögésre ébredek, amikor én, akkor végigalszom ugyan az éjszakát, de reggel…