Azt hiszem, a Konvoj című filmben hangzik el, a mondat, miután egy lelkész és csapata is csatlakozik a konvojhoz, Halleluja, átkelünk a Jordán folyón testvéreim. Lehet, hogy az idézet nem pontos, de az érzés az megvan.
Amikor megvettem az RDS-t, és szembesültem azzal, hogy „forgalomban” majd tizenöttel közlekedem, akkor határoztam el, hogy nekem a tizenhat kell. Mármint a tizenhatos átlag tizenhárom kilométeren. Nem, ez nem akkora szám, csak nekem. Elvégre van ebben a távban bő száz méter szintkülönbség (és csak elvétve lefele), no meg ott a forgalom.
Az utóbbi azért nem egyszerű, mert ugye vannak úthibák, meg úthibások, és más közlekedők is. Az úthibások, azok az antiszociális egyének, akik a kerékpárutat parkolónak, kukatárolónak, és egyéb lerakónak használják, hogy utána bőszen szidhassák a kerékpárút elhagyókat.
A gyalogosok, bringások és autósok népes kerülgetendő táborát ne is említsem. Meg a forgalomban ugye, vannak közlekedési szabályok, így néha meg kell állni, hacsak nem akar az ember felkenhető görkoris matricává válni valamelyik autón. Tehát lassítás, gyorsítás dögivel, ami az átlagsebességnek nem használ pozitívan.
De talán ez a legjobb az egészben. Ez a kihívás!
Hogy hogy jön ide a címadó Marvin? Nem az Útikalauzból, az (nem is olyan) biztos.
Anno Feró valamelyik lemezén, talán a Hova lett címűn hangzik el a figyelmeztetés, hogy Vigyázz Malvin, jön a kanyar! Na de mit mondjak, ha az én Malvinom pasi? Akkor legyen Marvin.
Szóval nekem is kedvem támadt kiabálni, amikor az a sértődős marha olyan nehezen viselte, hogy megelőztem, hogy egyből, azután kettőből, végül háromból visszavágót rendezett.
Az egyből nem volt gond. Én emlékeztem egy úthibára és lassítottam, ő nem tudott róla és gyorsított. Vagy tudta, hogy megfoltozták. Megelőzött.
Megelőztem. Eltűnt.
Talált egy rövidebb utat. Egyszer csak azt vettem észre, hogy egy piros lámpánál ismét előttem van. Zöld. Majdnem rajt-cél győzelem. Lemaradt.
Itt már a fertőző vérszem is bejátszhatott, mert ő is meg nyomta, én is. Azután pont a kanyarban döntött úgy, elvégre én ott lassulok, hogy előz. Belülről. Engem szorított ki az útról. Lehet, hogy hangosan is, de gondolatban mindenképp felemlegettem nőnemű felmenőit. De tényleg, évek óta korizom a városban, de ilyen marhát még nem láttam. Majdnem elszálltam.
Utána egyenes. Előztem. Emelkedő. Na gondoltam, most végre tényleg ott fog hagyni, de valahol útközben elveszett…
Lehet, hogy mégiscsak ő volt Marvin, a paranoid android?
Én meg végre letudtam a harmadik tizenhat feletti átlagot. Most már tényleg csak azt a nyomorú három kilométert kéne legyőzni.
táv: 13,32 km
idő: 00:48:17
átlagsebesség: 16,72 km/h
csúcssebesség:: 23,0 km/h
