Katarzis nélkül

futás, teljesítménytúra, és a kezdetekben görkorcsolya

Mr. Nike

2009. szeptember 13. 15:16 - regulat

Az a fixa ideám, hogy a „szégyen a futás, de hasznos” mondás kitalálója, látott engem futni. Jó, nem úgy futok, mint egy lány, de a pályán kint lévő nők sem úgy futnak… Viszont a teljesítményem tényleg a szégyen kategória, legalábbis ahhoz képest, amit hittem magamról.

kapteren.jpgGondoltam egy hónap bőven elég ahhoz, hogy lefussak három kilométert. Nem olyan sok az. Lótüdőt nem! Marad a szorgalmas küzdelem a legnagyobb ellenféllel, magammal szemben. Le fogom győzni, ha a fene fenét eszik is.

Különben ma a héttörpésnek nevezhető pálya egy nyolcadik taggal bővült. Köszönhetően az idővel folytatott állandó harcomnak, ma kissé későn mentem futni. Ok, a nap csak huszonnégy órából áll. Belátom. De azért simán fel szoktam kelni hétkor, még a hétvégén is.

Erre ma kilenckor a „drágám, kész a reggeli” ébresztett. Amire igazán jó ébredni, de ugye az a lelkiismeret nevű baromság, hogy ilyenkor nekem már rég vissza kellett volna érnem… Reggeli után meg nem is lehet futni. Az már-már a rókavadászat érzetét kelti az emberben.

Ki az a marha, aki tizenegykor indul neki futni? Én. De csak azért mert megígértem magamnak, hogy ha semmi nem jön közbe.

És akkor a pályán ott volt az új versenyző. Mr. Nike. A pasin minden a céget idézte, igaz a futáshoz ebből semminek nem volt köze. Inkább nézett ki kosarasnak. Na nem játékosnak, hanem amolyan kocsmai kosarasnak, aki a sörhasát bújtatja sportszerkóba, mert az mégiscsak kényelmes és divatos, különösen, ha három xl-es.

De minden kocsmai sportolóban, felhorgad egyszer, hogy most akkor mégis… hogy el kellene szakadni az egyszerű emelősporttól. Mondjuk ebben az elhatározásban egyszer egy kedves ismerősöm addig jutott, hogy minden második korsó sört bal kézzel emelt a szájához…

Tehát itt volt Mr. Nike, aki keményen edzett. Láthatóan edzésterv szerint. Egy kört futott, egy kört sétált, háromszor felhúzta magát a kosárpalánkon, és újra… A tucatnyi köröm alatt, mindezt háromszor csinálta végig. Igaz a három húzódzkodás, a végére csak félperces pihenőkkel sikerült. A negyedik körét nem vártam meg…

Jött a szokásos nagyhalál, és különben is, annyi dolgom volt még…

2009. szeptember 13. vasárnap

táv: 2,8 km

idő: 00:18:15

átlagsebesség: 9,21 km/h

csúcssebesség:: 11,9 km/h

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://withoutacatharsis.blog.hu/api/trackback/id/tr655627855

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása