Na jó, most hogy az örömködés megvolt, ideje visszanézni az elmúlt hétre. Ezzel csak az a baj, hogy akárhova nézek hiba hiba hátán. Hirtelen nem is tudom, hogy melyikkel kezdjem. 

Szóval a csütörtöki VII. Imre-Lőrinc előtt még futottam egyet. Ez ugye önmagában még… [valaki szóljon rám, hogy ne kezdjem el megmagyarázni, amit nem érdemes!] már hiba volt.

A nagykönyv(ek) és a hozzáértők tanácsa valahogy úgy szól, hogy verseny előtt három-négy nap pihi, és a verseny előtti napon laza átmozgató edzés valami rövidebb távon.

Hát ezt bizony rosszul csináltam!

Kedden, a verseny előtt két nappal lefutott tizenhat kilométer nem igazán nevezhető rövidebb távnak, főleg, ha az a verseny mindössze nyolc kilométer. Pedig jól esett az a futás… Ráadásul az sem tűnik így utólag jó ötletnek, hogy erősen a komfort zónám felső határán teljesítettem. Mondjuk márciusban végig öt percen belüli átlagtempókkal futottam. Élveztem az egyre jobb időket… Utólag belátom, jogosan kaptam azt a kritikát, hogy elkapott a gépszíj. A résztávozást leszámítva inkább 5’20”-as tempókat kéne futnom…

Azon kívül, hogy „önuralom”, vajon milyen módszer segíthet még? Tudom, tudom, annak is elégnek kell(ene) lennie… De amikor olyan jó edzés végén azt látni a naplóban, hogy ez is gyorsabb volt, mint az előző… Hiába, hiú vagyok!

És ha már találtam két hibát [igen, a hozzáértők még többet is találhatnak, de ők azért hozzáértők!], akkor nézzük a harmadikat is.

A verseny csütörtökön igazán jó sikerült szerintem, de…

De, ha az átlagpulzust nézzük, az 10 bpm-mel magasabb volt, mint az edzéseken, viszont a maximum… az szinte ugyanannyi. Sőt! A résztávozós pulzushoz képest majd 10 bpm-mel alacsonyabb. Mondjuk éreztem én a végén, hogy nem futottam ki magam, viszont így is jobbat futottam annál, amit terveztem.

Tavaly a Vivicittá végén éreztem ezt, hogy bennem maradt még legalább egy kilométer… mondta is az unokahúgom, hogy az idén valahogy fittebb voltam a célban. Most visszanéztem az akkori adatokat. Akkor és ott a maximumot hoztam ki magamból a befutónál.

Hogy ez most a verseny előtti elbaltázott ötlet, azaz a tizenhat kilométeres edzés eredménye, vagy mentális hiba volt azt nem tudom, de valószínűleg mind a kettő.

Szóval ez a harmadik hiba, hogy nem sikerült kifutnom magam a versenyen.

A szombati résztávozás, a maga 3'47"-e átlagtempójával majdnem úgy sikerült, ahogy terveztem. Azért majdnem, mert a bemelegítő és levezető távot kicsit elgaloppoztam, meg a 6x500 megint nem jött össze. Csak öt. Ennyi esett jól. Közben persze pihenő, meg nyújtás, amíg a pulzusom vissza nem állt 115 bpm-re.

Szóval hiba itt is akadt, de legalább nem új.

Az előző három is épp elég feladatot ad az eljövendő időre.