Vannak dolgok, amik fejben jobban működnek, mint leírva, de most akkor is kikívánkozik belőlem, hogy az edzéstervet, mint olyat az öltönyhöz hasonlítsam… mert ugye kinek mire telik, meg mire van igénye. Pedig kéne az mindenkinek, és lehetőleg minél jobb…
Jobb, és itt most arra gondolok, hogy olyan, amit hozzáértők rászabtak. Mert ugye itt van ez a kép [ha mindenki kikacagta magát, akkor folytatom…. nem, tényleg, nyugodtan röhögd ki magad… tényleg. ok? Nu…] szóval itt ez a kép ahol az első öltönyömben feszítek. VOR. Azaz a Vörös Október Férfiruhagyár konfekció modellje. Karcsúsított negyvenhatos. Ezt konkrétan tudom, mert a következő, úgy jó pár évvel később csak egy számmal volt nagyobb. A nadrágot anyám felhajtotta… viszont a zakó… kicsit rövid az ujja. Szóval nem éreztem benne jól magam.
Persze, ha lett volna lehetőség csináltatni…
Tulajdonképpen pont ez az az érzés…. Ez a "jó a konfekció, de nem az igazi", ami mindig eszembe jut, ha az edzéstervekről szó esik…
Öt éve futkorászom, na nem mondom, hogy eszetlenül össze, meg vissza, de koránt sem olyan felkészüléssel, mint amit egy szakember irányítása adna.
De ahhoz, hogy erre költsek kellett volna valami nagy cél, amit nagyon akarok… olyan meg nem volt.
Konfekció edzéstervben [értem ez alatt a netről letölthető, bárki részére hozzáférhető edzésterveket] meg nem érzem jól magam. Próbáltam… nem ment. Nem mondom azt, hogy ne csinálja senki, mert biztos, hogy használ. Valamennyit. Kinek többet kinek kevesebbet.
És lássuk be, hogy a többség még nem is az a békebeli konfekció, ahol például volt karcsúsított, meg hosszított… hanem az S, M, L, XL. Tíz kilométer, félmaraton, maraton.
Tök mindegy, hogy húsz éves vagy, vagy ötven, hogy túlsúlyos, vagy anorexiás… jó lesz az!
Mint a konfekció öltöny. Van, akin lóg, van, akinek szűk, és van olyan, akire mintha ráöntötték volna. Csak egy edzéstervnél, az öltönnyel ellentétben ritka, hogy akad valaki, aki ránk igazítja…
Eszem ágában sincs ezekről a konfekció edzéstervekről lebeszélni bárkit, csak azt akarom mondani, hogy nézze meg jól, hogy mibe vág bele. Kezdőként, ne egy haladóknak szóló edzéstervvel készüljön élete első tíz kilométerére… mert nem fogja jól érezni magát abban a konfekcióban.
Aki teheti, keressen a terveihez edzőt.
Aki meg nem teheti, az – szerintem – kezelje feltételesen a konfekció edzésterveket, lehet, hogy nagyon nem rá szabták.
Mondom ezt úgy, hogy én az elmúlt öt évben nem dolgoztam edzővel, de hiszem, hogy egy szakember ennél [gondolok itt például az 95 percen belüli félmaratonra] többet tudott volna kihozni belőlem, és nem kellett volna néhány dolgot a saját káromon megtanulnom.