Az elmúlt egy hónap tanulsága, a görkorcsolya technikai sport. Van ugye egy K2 Moto84-em. Az meg, mint a neve is mutatja, 84 millis kerekekkel van ellátva. Ráadásul a gyári kerekek 80A-s keménységűek. Na ezzel a gyári szettel az istennek sem tudtam városban, a megszokott útvonalamon, a 16 km/h átlagsebességet összehozni.
Persze volt még egy kerék szettem, de azt csak versenyen használtam. Nem mondom Siófokon huszonegyes átlaggal mentem, de azt betudtam annak, hogy szinte nem kellett lassítani.
A gyári K2 kerekek szeptemberre megdöglöttek. Annyira hülyén hangzik egy tömör kerékre, hogy defektes lett, pedig igen… Részben anyagi okokból elővettem a tartalékolt kerekeket. Powerslide Infinity 84mm/85A. A különbség kétszáz jó magyar forint, ha az anyagiakat nézem. Meg uszkve két kilométer óránként. Be kell látnom, nem én táltosodtam meg, egyszerűen ennyit számítanak a kerekek.
Ha ehhez még hozzászámolom, hogy a vas elbír kilencven millis kerekeket, akkor már biztos, hogy tavasszal nagyot fogok nőni a járókelők szemében… Na jó, nem olyan nagyot, mindössze hat millimétert, mert átállok a Powerslide 90mm/85A-s kerekeire. Mondjuk a két szett nem olcsó mulatság, de ugye mondtam már, hogy a görkorcsolya technikai sport.
Jut eszembe, a mai hirtelen felmelegedés egy csomó, andalgó gyalogost csalt ki a kerékpárútra (is). Mire a Stadionhoz értem, már a Rózsa Sanyiék Welcome to the Jungle című nótájának refrénje dübörgött a fejemben. Ráadásul legalább egy perc mínuszban voltam az átlagos időmhöz. Mármint ahhoz, amit a gyári kerekkel tudtam menni…
Szerencsére a Rónán, meg a Bánkin majd hússzal tudtam menni. Behoztam a lemaradást. Nagyjából…
Gyakorlatilag tartottam a mostanság megszokott tempót. Plusz, mínusz az ősz áldása a hulló falevél, meg a gesztenye…
Azért nem lett rossz a mai tempó.
Holnap reggel értekezlet, kéne előtte futni egyet…
táv: 13,28 km
idő: 00:47:02
átlagsebesség: 16,94 km/h
csúcssebesség:: 22,2 km/h
