Katarzis nélkül

futás, teljesítménytúra, és a kezdetekben görkorcsolya

...ami fénylik

2015. szeptember 29. 06:47 - regulat

angrymód

Valószínűleg ez lenne az idei év legrövidebb versenybeszámolós posztja, ha szombaton nem dühből futok. Egyrészt ez a tény elhomályosítja a dobogóra állás örömét is, másrészt alkalmat ad jártatni a számat. Ez van.

sorirajtszam.jpgNa kezdem valahonnan messzebbről. Van nekem néhány kedvenc versenyem, és évente egy úgynevezett célversenyem, ez az utóbbi az idén is a Budapest Futófesztivál, közismertebb nevén NATO futás volt. Kedvenc meg több is akad. Az egyik ilyen kedvenc az évente kétszer megrendezésre kerülő Mozdulj Soroksár, vagy más néven Sori-Buci futás (lebonyolító a MAHFUSZ és az Alapsportok). Amiből szombaton tartották a huszonkettediket.

Ez, mint már többször meséltem róla, amolyan mezeifutásféle, másfél kilométeres körökkel, megfűszerezve egy kisebb dombbal.

Általában két táv van, a három és a hat kilométer. Jó „pálya”, gyors verseny. Az egyetlen sirámom az szokott lenni, hogy gyenge a marketingje, és valahogy mindig kevés futó áll rajthoz. Bár lehet, hogy akkor az lenne a bajom, hogy nem tudunk egymástól futni… Valamiért kell morogni is.

Az idén tavasszal a helyszín változott, ősszel a távok. Illetve, csak a hatból lett kilenc kilométer. Ezért is, meg, hogy másnapra ott volt a célversenyem, ahol 42:30 alatt akartam célba érni, inkább csak a három kilométerre neveztem.

eso2.jpg

Meg az eső is esett. Nem mintha cukorból lennék, de szemüveges vagyok…. erősen. Magyarul vaksi. Az eső, a pára nem a barátom.

Nem, nem ettől voltam dühös, azt meghagyom a végére… Előbb fussuk le azt a három kilométert képzeletben. Ígérem, nem lesz hosszú.

A rajtnál próbáltam kiugrani, de öten szinte azonnal elmentek mellettem… a dombra fel, dombról le, utána volt hely előzni. Mondanám, hogy az első kilométer végére felzárkóztam a negyedik helyre. Jó, a felzárkózás erős túlzás, úgy tippeltem, hogy az élboly cca harminc másodperccel fut erősebb tempót, mint én. Itt már csak egy futó lihegett a nyakamban, de róla tudtam, hogy max egy kilométeren gyorsabb nálam. Azon meg már túl voltunk. Inkább a kifárasztására játszottam. Olyan tempót tartottam, hogy pont ne tudjon megelőzni, és kénytelen legyen az ideális útvonal mellett futni, a susnyásban. Nem szép dolog, de mint említettem, kissé lila ködbe borult aggyal futottam.

soribuci.jpgAz első kör végén éreztem, hogy a mögöttem futó lassul, én tartottam a tempót, az utolsó kilométert gyakorlatilag egyedül futottam. 11:12 (az óra szerint 2,73 kilométer) Abszolút második hely. Hurrá!

Gyorsabbat terveztem eredetileg. Az eső miatt, meg sokkal lassabbat.

Mint kiderült az órámnak ez volt a hattyúdal. A szoftvercserét követően nem csak az üzemidő rövidült, hanem az aksi rendszeresen túlmelegedett, így az óra tok ragasztása megolvadt, és az óra az esőben beázott. Shazbat!

De nem ettől lettem dühös, mert ezt a rajt előtt még nem sejtettem. Jöjjön a bosszankodós rész:

Anno egy kisebb, több körös, több távot egyszerre rajtoltató (azt hiszem 5, 10, és 15 km) versenyen nem értettem, hogy a szervező miért egy cca ötven méteres kurflival vezeti ki a célt, holott elfért volna az a körpályán is. Azt mondta, higgyem el, így jobb mindenkinek…

Nem értettem.

Azt megszoktuk, hogy egy-egy amatőr versenyen akadnak emberek, akik két rajtszámmal állnak a rajtnál. Ez olyankor van, amikor az egyéniben teljes távot futó egyben egy váltó kezdő embere. Nincs ezzel gond, szerintem. A váltó eredménye, nem csak tőle függ, az egyéni eredményt meg egyenesen rontja a váltásnál eltöltött idő.

A gond ott kezdődik, amikor – és most épen ez történt – valaki a plusz egy nevezéssel a résztávot is be akarja számíttatni, azaz jelen esetben fut kilenc kilométert, de az érmet kéri a három kilométerért is. Pont mintha a Sparon egy futással akarna helyezést a maratonon, meg a harminc kilométeren, mert ugye a harminc rajtján is át tud haladni….

Ezen páran azért felhördültünk. Úgy gondolom, hogy nem igazán korrekt ez a megoldás. Viszont tény, hogy van egy olyan magyaros stichtje… olyan kiskapuzós…. forgóajtóban előzős…

De ugye mindent szabad, amit nem tilos. Most már értem, azt az ötven méteres kurflit, ott pár évvel ezelőtt. Tényleg a békességet szolgálta.

Azt viszont értem, hogy, ha a kiírás nem tiltja, akkor a rendező nem tud mit csinálni, még akkor is, ha szerinte sem korrekt, amit a versenytársak művelnek. Veszekedni akkor is vele fognak, miért nem írta bele… tudom, majd legközelebb. Meglátjuk.

Most annyi történt, hogy az ilyen, 2in1 versenyzőket annyi időre megállította, amíg regisztrálta a rövidebb távon az eredményét. Nem több kiesés ez, mint ami akkor van, ha az ember váltóban is fut.

Persze kis versenynél, ez a nem nagy időveszteség, ahhoz pont elég, hogy az illető ne nyerje meg mind a két számot…

Nos igen, ezen a „résztávért is érmet akarok” hozzáálláson bosszantottam fel magam, ami lehet, hogy plusz erőt is adhatott volna, de most inkább elvett.

Az külön bosszantó, hogy a rövidtávon valaki azért maradt le a dobogóról, holott a harmadik hely meg lett volna, mert azt hitte, hogy abból a mezőnyből csak én vagyok előtte, a többiek hosszút futnak. Pedig a második körben simán megelőzhette volna a mögöttem futót.

soriutvonal.jpg

Persze ez az egész arra jó, hogy elgondolkodjunk azon, hogy mi is az, ami belefér a fair playbe… kinek-kinek…

 

De! Tavasszal jöjjön minél több ember a XXIII. Mozdulj Soroksárra, mert az akkor is jó!

Komolyan.

Én megyek… és ígérem, nem bosszankodom (nagyon), ha lemaradok a dobogóról.

 

 

cipő: Asics Gel Fuji-Trabuco2

4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://withoutacatharsis.blog.hu/api/trackback/id/tr827851888

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zsuzsi Varnai 2015.09.29. 11:23:36

Kedves Tamás! A hozzászólásom NEM Neked szól, mert az írásodból azt gondolom, hogy Te nem az a fajta ember vagy, aki képes a dolgokat többféleképpen látni. Azért szólok csak hozzá, hogy álljon itt egy picit más nézőpont is, ugyanerről az eseményről azoknak, akik esetleg kíváncsiak rá.
Ez nem a 2016-os riói olimpia volt...hanem a 22. Sori-Buci futóverseny. Szakadó esőben. Hihetetlen, hogy a fiúk mégis megrendezték! Fantasztikus, hogy mégis ott voltunk mindannyian! Megannyi sokgyerekes, idősebb és fiatal amatőr, gyerekek, kicsik és nagyok is, akik kedvtelésből, szeretetből, önmagunk legyőzéséből és még annyi mindenféle célból voltunk ott. Égig emelő élmény volt, amikor már rég túl voltunk azon a gondolaton, hogy agyonázunk, agyondagonyázunk és nehéz a lábunk, mégis ott vagyunk és Icával minden forduló csúcsán a "hírhedt dombnak" összenevettünk, vagy pacsiztunk, buzdítottuk egymást, pedig azelőtt sosem láttuk egymást és "nagy ellenfelek voltunk" (lehet így is emlegetni és látni azt, aki a "nyakunkban liheg mögöttünk" A végén azon gondolkodtam, hogy bevárom azt a pár métert és kézen fogva futunk be, de a barátai, a csapata várta őt és bekísérték a célba :)! Álmomban sem gondoltam volna magamról mindezt korábban. Sosem fogom elfelejteni! És ezért érdemes ilyen eseményekre elmenni, még ítéletidőben is! Az, hogy két távban is elindultunk, csak megnehezítette a dolgunkat, mert máshogy kellett küzdeni mindkettőn és egyiken se engedhettük ki igazán azt, ami bennünk esetleg bújik és az erőnket máshogyan kellett beosztani. Hogy érmet szereztünk? Esetleg többet is, amire büszke leszek akkor is, ha meg vagyok bélyegezve?! Hát, a magam részéről: nagyon örülök, hisz soha sehol nem nyerhetnék máshol érmet. De mégis van egy tárgyi emlék, ami megtestesíti mindazt, a felemelő érzést, amit az előbb leírtam. Köszönöm a Szervezőknek és mindazoknak, aki ott voltak! :)

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2015.09.29. 13:35:20

@Zsuzsi Varnai: Kedves Zsuzsi!

Csak hogy tisztázzunk dolgokat. NEM futottál le két távot. Futottál kilenc kilométert 9+3=12 Ez ilyen egyszerű.

Igazad van, a Sori-Buci, az nem Rio.... a sportszerűség meg nem a világversenyek luxusa.
Vagy Te, tényleg úgy érzed, hogy amit csináltatok.... hogy valamelyik távon esetleg mind a kettőn összejön az érem az sportszerű? Résztávért?

És, ha mindenki így gondolkodott volna, mint Te, akkor szerinted álltál volna dobogón. Vagy a mögöttem beérő fiatalember, aki szintén Tamás, szerinte kilenc kilométerem megelőzött volna? Másnap a Budapest Futófesztiválon is gyorsabb tempót futottam mint ő a Sori-Bucin...

Ezt így sikerült végig gondolni, mielőtt más nézőpontról akartál írni?
Szerintem nem.

Pfiszter Tamás 2015.09.30. 11:13:43

@regulat: Zsuzsi, Zsuzsi… Én mondtam, hogy ne etesd az egóját. Még a „Poem to a horse” című dallal is alátámasztottam az érveimet, de nem hittél nekem:) Ennek ellenére én is dobok ego-falatot és írok pár sort, mert nem szeretném, ha téves információk keringenének a szombati futással kapcsolatban.

Hogy ki volt sportszerűtlen ezen a versenyen, arról határozott véleményem van. Nem sokkal a rajt előtt két ember köszönés és kérdés nélkül – megóvjuk, megóvjuk! felkiáltással - azoknak támadt, akik mindkét távon indultak.

Javasoltam, hogy ebben a kérdésben talán hallgassa meg a versenybírót a két méregzsák. Zsolt jelezte, hogy nem mond ellent a szabályzatnak a két távon történő indulás. Amit pedig nem tilos, azt szabad – ezt egy liberális igazán tudhatná :)

A válasz erre az volt, hogy – majd akkor a Soroksári Buci-futás jól megnézheti magát, mert az index-főoldalas blogba (khm…) bekerül, hogy ez volt 2015 legsportszerűtlenebb versenye (khm…). Valójában már itt tudtam, hogy milyen ember vagy. A rajtnál tényleg ellöktél néhány futót? – erről különösen Ica tudna mesélni. Majd saját bevallásod szerint is a külső ívre szorítottál, hogy ne tudjak előzni. Nyolc másodperccel végeztél előttem, a következő pedig kb. 30 másodperccel utánam érkezett. Hogy mi lett volna, ha a második kört nem kikötődött cipőfűzővel, a fűbe szorítva teszem meg, úgy hogy még további 6 km-re is koncentrálni kell – sosem tudjuk meg.

Talán fellöksz, amikor előzni próbálok. Nem lepődtem volna meg.

De meg sem próbáltam. Nekem jó volt a tempó és még 6 km előttem állt. Vártam, hogy beérjek, megkössem a cipőm és folytassam, ugyanis én kezdő futóként a futás öröméért futok – a katarzisért. Fantasztikus volt a szervezés és az is, hogy ilyen esőben is ennyien részt vettünk a versenyen. Külön gratulálok Gergelynek, aki mindkét számot fölényesen megnyerte!

És még egy.

Bár előregisztráltam, de végül a helyszínen, helyszíni díjért neveztem, így az sem állja meg a helyét, hogy „Zsolt nem engedte volna a helyszínen nevezni őket.” Külön rákérdeztem az útvonalra, hogy megegyezik-e a két távon és mielőtt fizettem volna megkérdeztem, hogy rendben van-e minden? Mindkét válasz igen volt.

Viszlát.

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2015.09.30. 13:25:24

@Pfiszter Tamás: Kedves Tamás!

Látom a lényegben egyetértünk. ...és ez jó dolog.

Akartatok egy érmet (esetleg kettőt) és találtatok hozzá egy esélynövelő kiskaput.
Az egy más kérdés, hogy ami nem ütközik a kiírással, az mennyire etikus...

Szerencsétekre mások nem így gondolkodtak, mert akkor nem biztos, hogy összejön az érem a résztávért.

A többi mellé beszélés.

Az előzést... az jövőre meglátjuk.
Szerintem simán megelőzöl, elvégre az a cca 15 év, amivel fiatalabb vagy téged fog segíteni.
süti beállítások módosítása