Katarzis nélkül

futás, teljesítménytúra, és a kezdetekben görkorcsolya

Küldj egy jelet

2020. március 10. 08:04 - regulat

A lábaddal futsz, vagy az órával? – azt hiszem, valami ilyesmit kérdeztem kissé nagyképűen a Kedvestől pár évvel ezelőtt… amikor azt találta mondani, hogy azért nem ment jól a futás, mert nem volt GPS jel.

Most jött el a mea culpázás ideje. Bocsi!

kutyu_2.jpgBő tíz éve futok, futogatok, túrázok. Teljesítmény orientált vagyok, ezért engem a számok megnyugtatnak. A táv, a tempó, a szint….

Viszonylag gyorsan elkezdtem GPS-es órát használni a futáshoz, mert egyszerűbb használni, mint a telefont ugyanerre. [A kis liezonomat a footpoddal inkább ne is emlegessük.] Nem sorolom a használt és a kipróbált órákat, nem volt ugyan sok, de azért akadt.

A mostani mondanivalómmal kapcsolatban az egyetlen lényeges momentum az az időszak volt, amikor az első gps-es óra gyakorlatilag „felrobbant” a kezemen. Nem, nem lett semmi bajom. A lényeg, hogy akkor pár hétig csak egy mezei stopper segített a futásban. Nem egy nagy dolog, mindössze az volt a hátránya, hogy csak bejáratott útvonalon futottam.

Elvégre nem a kütyüvel futok, hanem a lábammal… Mondtam akkoriban.

Teltek az évek, fejlődtek az órák. Ma már nem akadály, hogy toronyházak vagy fák között indulok. Van jel. A versenyeken nem kell égbeemelt karral állni a tömegben a jelre várva, mert jön…

A kijelzőn ott virít a távolság, az átlagtempó és a szívritmus szentháromsága, ami a pillanatnyi közérzetemmel összevetve tökéletes tervezhetővé teszi a futásom. Tudom, hogy mikor van tartalék, hogy mikor kell éppen abbahagyni, mert nem megy… mikor lehet gyorsítani, mikor kell lassítani…

kutyu_1.jpgAztán a múlt héten egyszer csak nem jött. A fenix3-asom bemondta az unalmast.

Ott álltam futónak öltözve és nem jött a jel.

Melegem lett. Felgyorsult a pulzusom… Magamban mormoltam, hogy „küldj egy jelet”… de a jel csak nem jött. Megfordult a fejemben, hogy hagyom az egészet a francba. Elment a kedvem a futástól. Aztán azzal, hogy „ha nem küldesz jelet, az is egy jel”, erőt vettem magamon, és nekiindultam.

Hónapok óta ez lett a legrosszabb futásom, pedig a lépésszámláló működött. Ismert útvonalon futottam. Nem volt nagy eltérés a mért és a tudott táv közt. Láttam a tempót. …és mégis. Hónapok óta nem ment ilyen rosszul. Ráadásul az utolsó két kilométeren kifogyott a szufla is az órából… onnantól hazasétáltam.

Előkerestem a régi órámat, ami már max egy félmaratont bír, meg mentem a szervízbe… [a másfél éves óra már nem garanciális… ezt hagyjuk is, mert egy másik történet] Ez bizony nem javítható volt az ítélet. Elkezdtem órákat nézegetni. Közben futottam a régi órával, ami kilencven perc után jelzett, hogy fogytán a battery… Onnantól, megint rosszabbul ment a futás.

És be kellett látnom, hogy nincs mese, órát kell vennem…

Szóval bocsi mindenkitől, akinek valaha azt mondtam, hogy nehogymá’ a kütyütől függjön a futás.

Igen, már én is kütyüfüggő vagyok. …és így, bármennyire is sírt tegnap a pénztárcám, megvettem az új futótársat.

Most meg megyek futni.

 

Utóirat: A nap szépen sütött, az órára szinte csak körönként néztem... Tette a dolgát. ...én meg futottam egy egész jó félmaratont.

8 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://withoutacatharsis.blog.hu/api/trackback/id/tr215513286

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Chubbie 2020.03.10. 13:01:36

Szia!
én is a számok miatt vagyok kitartó bizonyos dolgokban, a biciklizésnél valószínűleg nem jön össze annyi kilométer, ha nincs egy óra, ami folyamatos fejszámolással a teljesítményjavítás lehetséges szcenárióinak tömkelegét gondoltatja végig velem, míg küzdök a lehellésemmel és a kilóimmal szimultán és mentálisan üdvözítőleg. Ott még nem tartok, hogy gps-es órám legyen, még telefonnal oldom meg az ilyen helyzeteket, de várom, párom levesse a mostani xiaomijét, mert brutéális, hogy mit bír, és van hozzá egy MI Band 4-es, ami az alapadatokat közli velem ment közben, csak kicsi a kijelző, jól kell tudni nézni. (térképes segítségért meg a telefon marad majd a megváltó.) moat egy ötéves Lumiaval küzdök, amire lassan már semmit nem frissítenek, de olyan szép a kijelzője, és egy nap(pali nap)ig is elnavigál. Túra esetén szokott még ott lenni egy 10ezer mA-s powerbank, mert a fényképezőm sem bír már 120-170 képnél egyszerre többet csinálni egy szuszból, és már pótakkut sem nagyon kapni hozzá, annyira öreg. unokák mikor megkaparintják, jellemzően ujjhúzással próbálják a hátsó kijelző előcsalogatni a következő képet, de ez még nem is érintős... .-) De abban biztos vagoyk, hogy ha valaha is nagyságrendileg megközelítem a Te mozgásmennyiségedet, akkor elkötelezett kütyüharcos leszek (utánfutóval fogok futni, kb.)

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2020.03.10. 14:57:20

@Chubbie: Hidd el, nem cseréltem volna le az fx3-ast, ha nem mondja fel a szolgálatot.

kéki béla 2020.03.11. 09:28:12

Én csak viszem az órát és itthon nézem meg, mi történt. Menet közben csak annyi, hogy, ha berreg, hogy átléptem a 150-es pulzust, akkor leállok a futással és sétálok.

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2020.03.11. 09:49:31

@kéki béla: Tartsd meg ezt a jó szokásodat. Én is így kezdtem... de aztán otthon addig néztem a különféle adatokat, amíg fel nem tünt egy -két hiba, és elkezdtem azon dolgozni, hogy azokat javítsam... Meg jöttek az egyre hosszabb távok, amikor látni akartam először, hogy mi történt, aztán már azt is figyeltem, hogy mi történik.

Ennek köszönhetően tavaly úgy javítottam húsz percet a P85 időmön, hogy például az elején lassabban kezdtem és jobban el tudtam osztani erőmet...

kéki béla 2020.03.11. 10:21:33

@regulat: szerencsére én csak kocakocogó vagyok, jobban érdekel, hogy a cukrom karbantartdam, meg a súlyomat, mint az, higy mennyi idő alatt futom azt a húsz métert, amit egyben kibírok ;)

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2020.03.11. 11:19:58

@kéki béla: Persze, mások a célok, mások a távok. :)
Lényeg az, hogy örömet okozzon a mozgás, akár kütyüvel, akár anélkül.

padlogaz 2020.03.13. 14:28:06

érdekes kérdés, hogy valójában mennyit segítenek a különböző technikai tájékoztató eszközök. jó lenne összehasonlítani, hogy egyéni szinten a "kütyük" előtti korszakban (10-15 éve) ki milyen gyorsan és hatékonyan futott, és ezt sikerült-e érdemlegesen javítani.

regulat · http://withoutacatharsis.blog.hu/ 2020.03.13. 19:10:54

@padlogaz: Egyébként tényleg érdekes lenne, de erre én ugye alkalmatlan lennék, mert
- egyrészt, amikor futni kezdtem már használtam távolság és sebességmérő kütyüt (egy doppleres sebességmérőt, ami még görkorizás közben kezdtem használni)...
- másrészt a kütyük nélküli korban valószínűleg kerestem volna valami edző félét... míg most tényleg "egyedül" futok :)

Abban meg biztos vagyok, hogy egy jó edző meg a kütyü nagyot tudna dobni a teljesítményemen, de én ezzel most tök jól elvagyok.