Azért kezdtem el vezetni április végén az edzésnaplót, mert úgy gondoltam, hogy motivál, ha leírva látom a megtett kilométereket. Bejött. Görkorcsolyáztam majd hatszáz kilométert, úgy negyven óra alatt. Azután augusztusban elkezdtem futni is. Több-kevesebb sikerrel. Két…

Szerda este a Rézangyal teraszán sörözve, hallgattam a mögöttem ülő asztaltársaság fejtegetését Hunvald György tisztelet díjáról meg Farkas Péter életjáradékáról (valami ilyesmi volt), közben néztem a görkorisokat. Mert estefelé hirtelen megtelt a kiskörút…

Na most nem az a gáz abban, hogy az ember dühből gurul – bár az önmagában gáz, ha ok nélkül gurul dühbe –, hanem az, hogy olyankor botladozik össze-vissza. Ráadásul kimerítő. Főleg, ha közben letaglózza az ősz. Na jó, nem az ősz, csak egy gesztenye. Mert az rohadt…

Nem tudom, hogy honnan jött. Először talán mákszemnyi volt, vagy még akkorra sem. De az biztos, hogy egyszer csak megjelent. Amolyan energia vámpír. Gyűjtöget. Gyűjtöget, és növekszik. Megbújik. Észre sem veszed. Ráadásul, ahogy nő, úgy süllyed egyre lejjebb. A…