Kezdő túrázóként nem tudom, hogy mekkora a respektje a Budapest kupának. nem tudom, hogy a korábbi években (hiszen most kerül hetedszer megrendezésre) hány túrából állt a sorozat. Az viszont biztos, hogy az idei 71 túrából 11-et „Együtt a Magyar Családokért néven a „Mindenre van megoldás”…

Tulajdonképpen, mintha két túrán lettem volna. Volt egy jó tizenöt kilométer kisebb bosszúságokkal, de olyannak mindig kell lenni. Nem is baj. Meg volt a végén az az öt… amivel megint nem lett volna szerintem semmi gond, ha nem éjszakai a túra.

Ha hazafelé a HÉV-en mondtam volna olyat, hogy ide többé soha, akkor az leginkább magamnak volt köszönhető. Sok olyan apró hiba gyilkolta a kedvem, amiért vagy én, vagy az időjárás, vagy kettőnk közös megfeszített munkája volt a felelős… Persze kellett a nyugtató forró…

Ilyenkor nyáron nagy igazság, hogy ki korán kel, hűvösebb időben sportolhat. Teljesítménytúrákon meg nagy igazság, hogy ki korán fut, az depózhat, míg kinyílik az ellenőrzőpont… Mondd, Te mit választanál? Elárulom a jobbik megoldás, ha később indulsz. Én elszámoltam…

Sokat gondolkodtam, hogy írjak-e egy olyan dolog kapcsán, amiről ugyan hallottam, de az elmúlt egy évben bizony tapasztalni nem tapasztaltam. Mert állítólag van némi ellentét, vagy ellenérzés a teljesítménytúrákon a futók és a túrázók között. Igazából egy konkrét esetről tudok, amikor egy futóból…

Alapból dicséret illeti azt a szervezőt, aki úgy választja meg a túra időpontját, hogy az is teljesíthesse, aki nem vágyik az éjsötét erdőbe… Ehhez a kisebbséghez tartozom én is. Nem félek a lámpafényes túráktól, de az igazából nem az én világom. Most még legalábbis…

Ha valaki nem hinne nekem és csak Bozót leírása alapján vágna neki jövőre a Mátra 40-nek, mert az nem is olyan nehéz, annak itt van Laci beszámolója, magyarázatként arra, hogy miért azzal a címmel raktam fel az előző posztot, hogy Neked könnyű… lehet.

Azt hiszem, hogy nem árt egy kis kitérővel kezdenem, hogy utána rátérjek a határköves túra első felére. A kitérő meg leginkább a miértekről fogy szólni. Lassan egy éve gyalogolok, futok, de leginkább kocorászom teljesítménytúrákon. Nem tartom magam sem túrázónak, sem…

A bevezetőm most leginkább a kezdőknek szól… mert azt azért nemárt figyelembe venni, hogy ami Bozót leírásából egy közepesen nehéz túrának néz ki, az azért nem gyaloggalopp. Csak ugye a rutin, meg az évek… Szóval Mátra 40… azért kíváncsi lennék olyannak is a véleményére, akinek ez nehezebben ment…

Mivel ez utolsó utáni pillanatban sem esett be semmi munka alkalmam volt futni a hétvégén.

Ki korán kel… ja ez most nem az. Nem ki korán kel, hanem ki későn fekszik… Úgy tíz hónappal ezelőtt voltam először teljesítménytúrán. Most jött el az első éjszakai TT ideje. Előre kell bocsájtanom, hogy perpillanat úgy érzem, hogy ebből nem nagyon lesz rendszer, és ez…

Ha… ha valakinek valaha kedvet akarnék csinálni a teljesítmény túrázáshoz, akkor valószínűleg az egyik Turul túra megfelelő távjára vinném el. Azt hiszem ezek után gyakorlatilag felesleges akár egy sort is írnom a másodszor is lefutott Kerecsen 20-ról (47 MTSZ pont,…

Futottál versenyen? …vagy teljesítménytúrán? Szeretnéd elmesélni, mert olyan jó volt? …vagy azt, hogy nem volt jó? Nekünk megírhatod. A tamas.regula@outlok.hu címre várjuk a kb egy-másfél oldalnyi beszámolódat. Mert minden versenyen nem lehetünk ott. Mert ha ott is vagyunk, akkor sem láthatunk…

Erősítünk. És ezt most nem királyi többesnek szánom. Szóval erősítünk, mert azt szeretném, ha némiképp mértékadóvá tudnánk válni. Ez alatt most nem azt értem, hogy ez a blog akarja, tudja, fogja majd megmondani a frankót. Egyszerűen lehetőséget szeretnék biztosítani arra, hogy minél többen mondjuk…

Attól tartok, hogy ha azzal kezdem a bejegyzést, hogy ez annyira rossz volt, hogy az már jó, félreértik a rendezők, holott ez a megállapítás nem őket minősíti, hanem az időjárást. Én azé’ örülök, hogy nem az elmúlt hétvégére tolta az idő járása ezt a kánikulát. Azt…

(A beszámoló befejező része.)A táv második fele: a merész tervek fokozatos elengedéseMivel az Öreg-kőnél barlangász tábor vetette magát az erdőbe, a feltételes ellenőrző pont ezúttal a péliföldszentkereszti Mária-forrásnál volt. Ide egy lejtős földúton futva érkeztem (15:52), és mintha kezdett volna…

Laza kocogás a Pilisben, jegeskávés szieszta Dorogon, tesztelő hőség a Gete tetején, küszködés a burjánzó flórával, fülledt félhomály a Gerecse erdőiben, megkönnyebbült hazatérés az aszfaltra

Nem is tudom, hogy kezdjek bele ebbe az egészbe. Teljesítménytúra. Azt mégsem írhatom Boncz Gázát idézve, hogy éljen a kirándulás, mert ez ugyan nem verseny, de az ún. családi távokat leszámítva nem is kirándulás. Bizony-bizony van olyan túrázó, aki gyorsabban gyalogol a hegyek között, mint ahogy én…

A most már rendszeresen teljesített éjszakai Sárga 30-as túrát megtoldottam először 20 kilométerrel, így lett S50. Majd miután az összesen 52 kilométert követően még mindig volt kedvem futni, a Hűvösvölgyi célból hazakocogtam.

Lassan tényleg itt az ideje, hogy számot vessek az elmúlt évvel, meg mint egy kor a filmvilágban divat volt kezemmel a lemenő, másutt felékelő nap fényét árnyékolva bátran a jövőbe tekintsek.  Vagy valami hasonló… Szóval jöhetnek a számok, meg a tervek, ahogy az ilyenkor már szokás.

Majdnem azzal kezdtem, hogy van ez az új divat, jó nem új, csak nekem most tűnt fel az ismerőseim körében, hogy egyre többen teljesítménytúrára járnak futni.

Azt hiszem elakadt bennem az élmény. De frankón. Itt volt ez az Over Piros [kinek mennyi, részemről 35] és azon gondolkodom, hogy végül is én mit kerestem [ez nagyon nem jó szó első hallásra, de ez illik ide] ezen a teljesítménytúrán.