Ahhoz a korosztályhoz tartozom, aki még emlékszik arra, amikor a festett arcú KFT együttes, a Reggae című szám refrénjében, azzal vigasztalta a közönséget, hogy „nem kell félned, a magyarázat nem vitás, itt a frontátvonulás”… Mert bárhogy is csűröm-csavarom ez azért…

Amikor átvettem a rajtszámot a Curia utcában felröhögtem. 404, azaz Page Not Found… [majdnem ez lett a poszt címe!] tehát én leszek (megint) a láthatatlan futó. Aztán valahogy túl sok minden jött össze. Az idén célversenynek a Budapest Futófesztivált, vagy közismertebb nevén…

Valószínűleg ez lenne az idei év legrövidebb versenybeszámolós posztja, ha szombaton nem dühből futok. Egyrészt ez a tény elhomályosítja a dobogóra állás örömét is, másrészt alkalmat ad jártatni a számat. Ez van. Na kezdem valahonnan messzebbről. Van nekem néhány kedvenc…

Frankón azon gondolkodom, hogy mi a bánatos lótüdőt lehet írni ötödszörre arról, hogy már megint lefutottam, így szeptember elején, az immár 30. (és jelenleg a Wizz Air nevét viselő) Budapest Félmaratont. És jó volt. Ezt mondtam a tévében is… állítólag. Mert én nem…

Megint csak vissza kell térnem arra régi mániámra, hogy az nem baj, hanem jó, hogy különbözőek vagyunk és így különböző távokon, terepeken, rendezvényeken érezzük jól magunkat. Van, akinek a magányos hosszú futások jönnek be; vannak akiknek a buliváltók, meg a nagy tömeg;…

Jó pár évvel ezelőtt volt a tv-ben egy vetélkedő műsor, az volt a címe: A leggyengébb láncszem. Részeltekre nem emlékszem, csak arra, hogy az éppen aktuális körben kieső játékosnak a műsorvezető iszonyat kemény hangon azt mondta: Most Ön volt a leggyengébb láncszem, a játék…

Azt hiszem, négyes fóbiám van. Kezdődött ez azzal, hogy ugye útálok negyedik lenni. Akkor már inkább utolsó. Tavaly például korosztályos negyedik lettem a XX. Mozdulj Soroksár terepfutáson. …azaz harmadik, csak homokszem került a gépezetbe. Ez orvosolandó az idén tavasszal…

Vivicittá. Megint eltelt egy év. Az ember azt gondolná, hogy a sokadik félmaratonról nem lehet mit írni. Futottunk, beértünk, oszt kész. Lenyomtam rutinból. Meg még hasonlókat szokás mondani ilyenkor, ami valahol talán igaz, de mondhat olyat a magamfajta hobbifutó, hogy…

Állítólag a posztjaimnak szinte védjegye a morgás, az elégedetlenség... már magammal, meg az eredményekkel. Szerintem csak önelemzek, de belátom kívülről másképp nézhet ki. A rákoscsabai futás után, bevallom elégedetlen voltam, aztán elemeztem... és most vigyorgok. De…

Amikor 2010-ben először mentem Pestszentimrére, még nem volt Sportkastély… az általános iskola elől indultunk neki a nyolc kilométeres körnek, én meg azon izgultam, hogy végig bírjam. Az volt az első, khmmm, végigfutott futóversenyem. Arra meg különösen büszke voltam, hogy…

Nem szeretném, ha úgy nézne ki, hogy valami langymeleg pocsolyában tapicskolok, miközben azt hajtogatom, hogy minden nagyon szép, minden nagyon jó. Pedig… az a jó. Tulajdonképpen úgy ültem le ehhez a poszthoz, hogy ez nem a pénzről szól, pedig de. Én eredetileg arról akartam…

Meg van az az érzés, amikor úgy indulsz el egy versenyen, hogy tulajdonképpen már célba értél? Szétszórt bejegyzés következik a 11. Balaton maraton vasárnapi félmaratonja örvén. Ez lett a negyedik novemberi látogatásom Siófokon, amit azzal a céllal tettem, hogy fussak száz…

Szeretem a Fortepan.hu képeit… segít rácsodálkozni a múltra. Aztán, ha a bloghoz kapcsolódó képekre lelek, akkor megosztom őket. Próbálok hozzá adatot is keresni, mert úgy mégiscsak bejegyzés szaga van a dolognak, de nem mindig megy…

Az elmúlt egy évben az egyik kedvenc versenyem lett a Mozdulj Soroksár. Ez volt szám szerint a huszadik, nekem csak a harmadik. Hat kilométer, négy körben, egy dombocskával megspékelve… tényleg jó. Az ember azt várná, hogy, ha a sportcsarnok melletti szemetes gazos részt egyszer…

Lehetne akár ez is a XX. Sori-Buci futóverseny beharangozója...

Hirtelen azt számoltam, hogy hány futóversenyen voltam szurkoló. Kevés alkalommal. Szerintem nem több tíznél. Olyan meg talán egyszer akadt, hogy konkrétan valakinek szurkoltam. Nekem ezért is érdekes ez a post, amit a moly.hu olvasói, vagy könyvbarát közösségtől emeltem át a szerző…

Talán törvényszerű befejezés volt a napnak, hogy még befutóképem sincs. Pont abban a fél percben értem célba, amikor a fotós memóriát cserélt a gépében… Ez a poszt az önzőségről szól. Persze látszólag nem, ezért is szögezem le az elején. Az ember már csak olyan, hogy…

Mondanám, hogy a verseny-, túrabeszámolókat leginkább saját magamnak írom. Hogy végig gondoljam, hogy mi is volt akkor és ott. Meg egy kicsit azoknak is, akik ott voltak, meg akik lemaradtak… meg egy kicsit a szervezőknek is, hogy lássák, hogy például milyennek látszott a…

A Gellért-hegy (korábban Kelen-hegy, németül Blocksberg) Budapest I. és XI. kerületében, a Duna jobb partján álló, 235 m magas kiemelkedés. A Dunára néző meredek sziklafala és a tetejéről nyíló pesti panoráma páratlan látvány. Budapest ékkövének is szokták nevezni. (írja…

Először így kezdtem: "Annyian gratuláltak az első félmaratonomhoz, hogy kezdem azt hinni, hogy nem a háromezer-párszázvalahanyadik lettem, hanem meg is nyertem..." Aztán így: "Százból, ha egyszer jó, akkor nagyon jó...", meg így: "Nem tudom, hogy ki hogy van vele, de nekem úgy…

Pár évvel ezelőtt valaki azzal - az akkor általam kétes értékűnek gondolt - szlogennel invitált a Tatai Minimaratonra, hogy az azért jó verseny, mert egyszerű, mint a faék. Mondjuk nekem a faékről nem a dicséret jutott az eszembe. Nem volt igazam. De akkor még nem tudtam... Igaz,…

Az, hogy a futóversenyeken mindenki más élményt keres, szerintem az teljesen normális.

Szerintem mindenkinek van lehúzós története a Balatonról… az ott valami helyi népszokásféle, hogy a turistát hülyének nézik, mert úgyis visszamegy… Nos, azt soha nem mondom, hogy soha, de az I love…

​A második Gödöllői beszámolónk egy rutinos induló szemével mutatja a Gödöllői terep félmaratont. Persze mondhatjuk, hogy így már könnyű… Azért van itt is olyan dolog, amit a szervezőknek nem ártana végig gondolni… Tehát íme Andrea félmaratonja:

Nem titkolt célja a blognak, egy helyre gyűjteni a versenybeszámolókat, hogy idővel megkönnyítsük egyrészt a futóknak a választást, hogy hova érdemes menni, másrészt a rendezőknek, hogy a kötelező és őszinte köszönöm-ök mellett kapjanak bővebb visszajelzést is. Ezek a bejegyzések, amolyan idegen…