A VTM azaz az ICEBUG® - Vértes Terep Maraton, a hazai terepfutó körökben a legendás versenyek egyike. Ha jól emlékszem, akkor ez a legenda a 2013-as sárdagasztás során született meg.

Békéscsaba volt már? A versenyzői beszámolókból igyekszem, úgy válogatni, hogy egyesületünk, szakosztályunk sokszínűségét mutassák. Meg persze a személyes, versenyzői élményt.

Volt ugye (most már írhatom így múlt időben) a nagy tavaszi terv, az a bizonyos száz kilométer, amin már túl vagyok, de előtte még mindenképp tartozom egy börzsönyi beszámolóval. Tulajdonképpen ez volt a ráhangolódás.

Indul a szezon, egyre több a beszámoló. Szerencsére egyre több a verseny, így a Pénzügyőr SE versenyzői az ország különböző pontjain tűnnek fel és futnak hosszabb, rövidebb távokat, úgy aszfalton, mint terepen. Hozzám [regulat], mint ennek a blognak szerkesztőjéhez persze valahogy közelebb állnak a…

Dél-Pest talán legnagyobb, vagy leg ismertebb futóversenye, a tizenhárom éve megrendezésre kerülő Imre-Lőrinc futóverseny. Jómagam, most indultam rajta nyolcadszor, és harmadszor állhattam korosztályos dobogóra. Igaz, szerencse is kellett hozzá, de végre meglett a nagyon kívánt aranyszínű medál.

A PSE amatőr (ezt nem győzöm hangsúlyozni) versenyzői sokan vannak, az ország sok pontján, így sok versenyről van tapasztalatuk, élményük. Megfordulnak kis és nagy versenyeken egyaránt, egyéniben, váltókban. Indulnak, hosszú és rövid távokon egyaránt.

Március 15-én, immár tizenharmadszor, ismét megrendezésre került az Imre-Lőrinc futóverseny, amely nyolc kilométeres távján, szokás szerint egyesületünket, a Pénzügyőr SE-t több amatőr futó is képviselte. A versenynek ezúttal is a Pestszentimrei Sportkastély adott otthont.

Tavaszi szél vizet áraszt… és most gondoljunk jótékonyan az olvadásra, ne firtassuk a népdal rejtett értelmét. Én is az olvadásra gondoltam, amikor olyan túrát próbáltam választani március második hétvégéjére, amit talán megúszhatok aránylag száraz lábbal. Nem sikerült.

A buszon azt nézegettem, hogy melyik is az Amnézia söröző Budakeszin. Ott még nem jártam. Voltam két éve a Két Józsiban, meg tavaly a Golfban…  az idén az Amnézia lesz a végállomás. Kíváncsi vagyok, hány búfelejtő van még Budakeszin…

Persze, hogy a Valentin naphoz futóesemények is kapcsolódnak. Itt van például rögtön a Szerelmes Füred elnevezésre hallgató verseny, ami 2018-ban került másodszor megrendezésre.

Márianosztrára megérkezni jó. Ezt persze én mondom, nem a bentlakásos intézet lakói. Ők valószínűleg az elindulásnak Nosztráról jobban örülnek. Tulajdonképpen az egyik kezemen (pontosabban annak ujjain) meg tudnám számolni, hogy hányszor jártam Márianosztrán. Most volt a negyedik alkalom…

Az Esztergomi vonat Pilisvörösváron szinte kiürült. Túrázók indulnak a Fetter vendéglőhöz… ott van a rajt. Ismét Budai Trapp. ...és végre havas képek. Mert lássuk be a téli túrák akkor az igaziak, ha legalább bokáig ér a hó.

Szeretem a futóversenyek hangulatát, legyen az párszáz fős kis verseny vagy ezreket megmozgató nagy. Persze mindegyik másért jó. De leginkább azért megyek versenyre, hogy lássam, hogy éppen hol tartok, mert versenyhelyzetben másképp teljesít az ember, mint amikor csak kimegy szaladgálni ide, a…

Az utóbbi években, azt hiszem, hogy megfordultam a Budai-hegyek minden jelzett turista útján. Még nem unom. Persze vannak gyakori útvonalak, és ritkák. Vannak ismétlődő túrák, ahol már nem is kell nagyon figyelni, meg újak.

A Budai sávtúrákat, mint az tudott a blog olvasói között, szeretem. Most amikor a posztot írom (és nem akkor, amikor olvasni fogod), négy éve, hogy először nekivágtam, akkor a pirosnak. Nem keveset vacilláltam, ismerkedtem a teljesítménytúrázással, a terepfutással. Tartottam a lineáris túráktól…

Nem lehet mindig a leghosszabb és a legizgalmasabb túrákat választani. A múlt hétvégére is inkább két tömegközlekedéssel is könnyen megközelíthető, rövid és könnyű túrát választottam. Tudom, a rövid túra egy relatív fogalom.  Meg a könnyű is.

A Zsámbéki-medence, nekem a székesfővárosból induló túrázónak, tulajdonképpen itt van egy köpésre, mégis valahogy kimaradt az elmúlt években. Nem tudom megmondani az okát. Talán túl kényelmes vagyok… Pedig most már tudom, hogy sajnálhatom. De a jövőben jobban oda fogok figyelni az innen induló, ide…

Ha január első hétvégéje, akkor irány Hűvösvölgy, hogy az ötödszörre is, a mondhatni megszokott, húsz kilométeres körrel kezdjem az évet. Azaz mégsem. Az idén nem a megszokott helyről, azaz nem a Gyermekvasút végállomásának az épületétől indult a…

Pestszentlőrinc-Pestszentimre, azaz a XVIII. kerület futói szerencsések, mert ugyan mindössze két „helyi” verseny jut nekik egy évben, de azok lényegében patent módon vannak összerakva. Igen, minden évben jut egy-egy futónak valami (kívülről nézve) apró bosszúság (pl: ruhatár...), de perzsafoltnak*…

Néha az az érzésem, hogy semmi újat nem lehet mondani a BSI félmaratonokkal kapcsolatban. Még akkor sem, ha éppen változik az útvonal… Mondjuk csak azt, hogy milyen volt. Érzésre. Meg arról mégis csak illik valamit rajzolni a betűkkel, hogy eddig ez lett a legjobb fémaratonom… Mondjuk, aki ismer, az…

Esik. Ilyenkor általában a The Clash örökbecsűjét dúdolva iszom a kávémat. Menjek vagy maradjak? Vajon a hegyen jobb vagy rosszabb idő van? Tudom, meg kéne néznem az időképen a meteo kamerák képét elvégre ez a XXI. század, de inkább készülődöm.

Van itt két dolog, a hosszú és a rövid túrák kapcsán. Már visszajelzés szinten. A hosszú túrákról azért jó írni, mert ha jól látom, működik az egyszer majd én is akarom faktor, azaz kedvet csinálnak, másrészt, akik majd egyszer akarják, azok igénylik a rövid útvonalakat, mert valahol el kell…

A hétvégén épp itt volt az ideje, hogy befejezzem a Piros miatti nyavalygást. Nem, nem az időeredményre gondoltam, azzal maximálisan elégedett vagyok, a derekam miatt nyavalyogtam, méghozzá olyan jól, hogy egy hétig egy métert sem futottam, csak jógára mentem el.

Kopár Csárda. Megettem a levest, ülök a földön. Keresem az erőt magamban. Mélypont. Lélekben feladtam. Nem, nem a teljesítést. Azt biztosan menni fog. Még talán a futó szintidőt is tudom tartani… Azt a tervet adtam fel, hogy az idén javítok ötven percet. Pedig…

Amikor 2013 októberének egy reggelén Pilisszentlászlóról elindultunk, duzzadt bennem az erő. Mit nekem huszonhat kilométer terep… a teljesítésre szánt időt például a városi futásaim alapján kalkuláltam. Aztán eltévedtünk egyszer… kétszer… háromszor. Aznap délután úgy gondoltam, hogy végleg…